<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		

A költségvetés esetlegesen elmaradásban lévő tételei mellett más érdekesség, valami újdonság is megfigyelhető; a korábbiaknál sokkal egyenletesebb a havonta befolyó összegek alakulása.

"Kisimultak" a bevételek

A sajtó és az elemzők is általában a költségvetés alakulásával kapcsolatban az időarányosan elvárttól elmaradó bevételekre, azok okaira szoktak fókuszálni az adatok vizsgálatakor. Az mfor.hu azonban egy olyan újdonságra figyelt fel az idei, még Matolcsy György nemzetgazdasági miniszteri érájában összerakott költségvetésben, melyre az elmúlt 7 évben egyszer sem volt példa. Ahogy a hiány lefutása éven belül ingadozik, úgy figyelhető meg ez a mozgás a bevételek (és természetesen a kiadások) esetében is. A korábbi években jellemzően áprilisban, júliusban, illetve októberben ugrott meg a havi bevétel, a március, június és szeptember viszont rendre "mélypontokat" hozott éven belül. Idén azonban teljesen más trend figyelhető meg.

Míg a tavalyi év első nyolc hónapjában a központi költségvetési havi bevételei 500 és 930 milliárd forint között szóródtak, addig az idei évben jóval szűkebb tartományban alakulnak a számok: a legkisebb befolyt összeg 700 milliárd forint volt, a legtöbb pedig 826 milliárd. A számoknál azonban jóval beszédesebb ezúttal egy grafikon, hiszen jobban képes ábrázolni, mennyire kisimult az idei év eltelt részében a bevételi görbe.

Bár a kiadási oldalra az átvett intézményekkel kapcsolatban felmerült költségek voltak a legnagyobb hatással, ez nem indokolhatná a bevételek ilyen jellegű átalakulását. Feltételezésünk szerint ehelyett sokkal inkább az adórendszer átalakításában rejtőzhet a magyarázat - különösen a fogyasztási típusú adókkal összefüggésben.

Mi az ok?

Sejtésünket a Nemzetgazdasági Minisztérium mfor.hu-nak küldött válasza is megerősíti. Indoklásuk szerint "tavaly az ehhez a bevételtípushoz tartozó áfa esetében a visszafizetési határidő 75 napra való kitolódása miatt a negyedéves bevallók részére történő visszautalások döntő részben a korábbiakhoz képest 1 hónappal később (azaz december helyett januárban, március helyett áprilisban) teljesülnek, vagyis épp a következő negyedéves áfa befizetés első hónapjában - ezáltal simább lett a nettó áfa bevételek lefutása".

Megjegyezték ugyanakkor még azt is, hogy ez a hatás csak 2012. második felétől jelentkezett, mivel az átállás 2012-ben átmeneti ugrást okozott áprilisban és júniusban, a "szokásos" illetve jellemzőnek nevezhető havi lefutáshoz képest. Mindemellett "az egykulcsos adó bevezetése, az adójóváírás kivezetése miatt az szja lefutása is simább lett - pontosabban az előlegezés, így a májusi extra befizetések és a júniusi kiutalás is kisebb lett" - tette hozzá az NGM.

Úgy tűnik tehát, hogy az adórendszer elmúlt évekbeli átalakítása azzal is járt, hogy sokkal kiszámíthatóbbá váltak a bevételek, még úgy is, hogy például a tranzakciós illeték soron is jelentősebb elmaradás mutatkozik az időarányos előirányzathoz képest.

Veszélyes is lehet?

Az alábbi grafikonon is idei évi bevételek és kiadások, illetve az elmúlt három év átlagbevételeinek és -kiadásainak alakulását ábrázoltuk, mely jól szemlélteti, nemcsak a bevételek idei rendkívüli lefutását, de azt is, hogy május óta meglehetősen távol van egymástól a két görbe.

Az előttünk álló hónapokban viszont mindenképpen közelíteniük kell egymáshoz, hiszen az augusztus végéig eddig felhalmozott hiány 1230 milliárdot tesz ki, miközben az államháztartáson belül a központi kormányzatnak (gazdálkodók befizetései, lakosság befizetései, fogyasztáshoz kapcsolt adók, költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok) számításunk szerint 1042,7 milliárd forint mínusz az előirányzata.

A szeptemberi költségvetési módosítás révén az államháztartás központi alrendszerének hiányát a korábbi 880 milliárdról 1050 milliárdra emelte a kormány. Ennek egy - és egyben legnagyobb - részét jelenti az általunk ebben a cikkben vizsgált központi költségvetés (emellett még az elkülönített és a tb-alapok egyenlege szerepel az államháztartási hiányban), melynek a költségvetés módosítása előtt 872 milliárd volt az éves hiánycélja. Mivel az egy hónapja elfogadott változtatások a központi költségvetés részét érintik, az alapok egyenlegét változatlannak tekintettük, így jutottunk az 1042,7 milliárdos hiányhoz. Részletes adatokat csak jövő héten ismerhetünk meg, mivel a gyorstájékoztatókban az NGM már nem közli a főbb pénzforgalmi adatokat.

Mindezek tükrében tehát közel 200 milliárdot le kell dolgozni a következő 4 hónapban (szeptemberi adattal együtt). Az NGM kommunikációja alapján év végén több egyszeri bevételhez jut a költségvetés, így például a frekvenciadíjak, illetve a társasági adó és az energiaellátók jövedelemadója is ekkor folyik be. 

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.