A csomagot két részletben tárgyalták, az első részt áprilisban tekintették át, és már akkor elfogadtak bizonyos általános megközelítést tükröző megállapításokat. Győri Enikő szerint a kidolgozott dokumentumcsomag fő erénye magyar szemszögből nézve az, hogy a kohéziót olyan befektetési eszköznek tekinti, amely a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés szolgálatában áll. Az államtitkár kitért arra: sikerült elfogadtatni egyebek közt azt, hogy a lakossági energetikai projektek is részesülhessenek kohéziós támogatásban.
A kohéziós jogszabálycsomag még nyitott kérdéskörében - ami azzal kapcsolatos, hogy az unió országspecifikus ajánlásai, vagy pedig a nemzeti reformstratégiák jelentsék-e a viszonyítási pontot bizonyos vonatkozásban - a magyar államtitkár reményei szerint ez év végéig születhet megállapodás.
Győri Enikő felhívta a figyelmet arra, hogy a 27 uniós tagállam közül 15 - az úgynevezett "kohézió barátai" országcsoport, amelybe beletartozik Magyarország is - a luxembourgi tanácskozással párhuzamosan közös állásfoglalást tett közzé, a befektetések minőségének fontosságát hangsúlyozva.
A kohéziós jogszabálycsomag ugyanakkor - hívta fel a figyelmet az államtitkár - önmagában "nem áll meg a lábán", hanem csak a szintén kidolgozás alatt álló középtávú uniós pénzügyi kerettel együtt, amely a 2014 és 2020 közötti időszakra jelöli majd ki az uniós költségvetés elköltésének fő irányait. E kerettervezet a jelenlegi formájában Magyarország számára nem fogadható el, mert csökkentené az országnak jutó kohéziós forrásokat. Győri Enikő leszögezte: igazságtalan, hogy a tervezet alapján a szegényebb országok kevesebb kohéziós támogatásban részesülnének.
MTI
