Továbbra is Közép-Magyarország a legdrágább, ahol átlagosan már hárommillió forintot kellett fizetni egy-egy hektár szántóért. Így a termőföld a befektetési formák közül a második legjobb, amelyet csak az arany forintban kifejezett értékének emelkedése előzte meg.– derül ki az MBH Jelzálogbank legfrissebb elemzéséből.
Mérsékelt áremelkedés jellemezte a magyar termőföldpiacot 2024-ben. A termőföld ára - az előző évhez képest – nominálisan 0,6 százalékkal emelkedett. (Reálértéken számolva a növekedés 3,9 százalék volt).
Az MBH Termőföldindex értéke 2024-ben így 335,7 pontra növekedett – a 2023-ban mért 333,6-os szintről. A mezőgazdasági termelői árindexszel deflált index értéke pedig 154,5 pontra nőtt a korábbi 148,7-ről.
Az index növekedését több tényező is fékezte: csökkent a növény- és a kertészeti termelés egy hektárra jutó kibocsátása, súlyozott termésátlaga, és az egy hektárra jutó nettó jövedelem is.
Közép-Magyarországon a legdrágább a szántó
A leginkább a szántóterületek ára nőtt 2024-ben az elemzés szerint. Átlagosan 2,38 millió forintba került egy hektár szántó, ami 1,6 százalékos emelkedés 2023-hoz képest. Az árak azonban régiónként meglehetősen eltérően alakultak. Míg a Dél-Dunántúlon 8,5, a Dél-Alföldön 0,4 százalékkal csökkentek az árak, a többi régióban 1,5-6,9 százalékkal nőttek. A legnagyobb mértékben a Nyugat-Dunántúlon (+6,9 százalék) és Észak-Magyarországon (+5,6 százalék) emelkedtek az árak, de továbbra is Közép-Magyarország a legdrágább. Itt átlagosan mintegy 3 millió forintot kellett fizetni egy hektár szántóért. Ezt követi az Észak-Alföld (2,6 millió Ft/ha) és a Közép-Dunántúl (2,47 millió Ft/ha). Észak-Magyarországon viszont csak 1,57 millió forint volt a szántók átlagára, továbbra is jelentősen elmaradva az országos átlagtól.
Az elemzés szerint tavaly Hajdú-Bihar vármegyében volt a legmagasabb a szántók átlagára (3,24 millió Ft/ha) a legdrágábbak közé tartozott Pest, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Békés és Fejér vármegye is ( 2,6-2,9 millió Ft/ha). A legkevesebbet (1,39 millió Ft/ha) Nógrádban kértek el a szántókért, de Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Zala és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is 2 millió forint alatt maradt az átlagár. A művelési ágak szerinti árak szinte változatlanok maradtak.
A gyümölcsösök hektáronkénti átlagára 2,24 millió forintot tett ki, a gyepek, rétek, legelők esetében 1,32 millió forint volt a hektáronkénti átlagár.
A jobb földek ára emelkedett jobban
Az utóbbi két évben egyértelműen a jobb minőségű földek ára emelkedett a legnagyobb mértékben: a 35 aranykoronaérték feletti szántók esetében a növekedés elérte a 34 százalékot a 2022-es szinthez képest.
Meglepő, hogy míg az elmúlt években a szántók esetében a legnagyobb, 10 hektár feletti kategóriában ment végbe az egyik legjelentősebb áremelkedés, tavaly a kisebb 1-5 hektáros parcelláknál volt a legnagyobb (+1,9 százalék) a drágulás.
„A piac figyelme ismét a jobb adottságú területek felé fordult, mint ahogy a kisebb földterületek forgalomképessége is nőtt. Ez hosszú távon is befolyásolhatja a földbefektetések irányát” – emelte ki Sánta József, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának hálózati igazgatója.
Majdnem olyan jó, mint az arany
Az elemzés kitér arra is, hogy a szakértők által vizsgált négy befektetési forma között a termőföld a továbbra is második helyen áll: az MBH Termőföldindex 2007 és 2024 között 275 százalékkal nőtt, és csak az arany forintban kifejezett értékének emelkedése előzte meg.
Több mint 13 ezer hektárt kínál megvételre az állam
A kis- és közepes gazdálkodók, valamint a helyi termelők földhöz jutását támogatva több mint 13 ezer hektárt kínált fel megvételre az állam, amelyeket júliusban 42 árverési napon hirdetett meg országszerte. Hajdú-Bihar vármegyében volt olyan csaknem 150 hektáros szántó, amely jóval több mint egymilliárd forintért kelt el, Fejérben kevesebb mint 100 hektár is mintegy 460 millió forintért talált gazdára, de Baranyában is 21 hektárért kifizettek 33 milliót. Sok licit viszont eredménytelenül zárult. Például a Budapesten, a XVII. kerületben meghirdetett 10 és fél hektár is megmaradt, ahogyan Győr-Moson-Sopronban is több mint 70 hektár. A licitek alapján úgy tűnik, továbbra is a jó minőségű, de főleg az egybefüggő nagyobb területeket keresik a vevők, nem a kisebbeket.
