A vártnál gyengébben alakult idehaza a harmadik negyedévben a fogyasztás. Júliusban éves alapon 1,7 százalékkal, mélyen a reáljövedelmek növekedési üteme alatt bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene. Ez jelentős lassulás a júniusi 3 százalékhoz képest, és az elemzői várakozásoktól is jócskán elmarad. Ami pedig igazán fájó lehet, hogy havi alapon a forgalom volumene 0,5 százalékkal csökkent. Ráadásul éles kontraszt figyelhető meg a júliusi mutató és a második negyedéves GDP-adatok között: ez utóbbinál ugyanis a háztartások fogyasztási kiadása 5 százalékkal bővült.
„A kettő közötti eltérés több okra vezethető vissza. Egyrészt lehetséges, hogy inkább a szolgáltatások igénybevétele bővül, másrészt továbbra is jellemző lehet a külföldi webshopok térhódítása, harmadrészt pedig a bevásárlóturizmus élénkülhet” – véli Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
„A fogyasztás húzóerő, de ennek nagy aránya import. Így pedig nagy kérdés, hogy a fogyasztás bővülésének mekkora része jelenik meg a magyar gazdaságban” – teszi hozzá az elemző. Ez a trend negatívan hat a hazai GDP-re, a költségvetésre és a kiskereskedelmi szektor szereplőire is.
A friss kiskereskedelmi adatok hátterében több szakértő is kiemeli a kedvezőtlen júliusi időjárást. „A kiskereskedelmet elsősorban az üzemanyagforgalom fogta vissza a 2,4 százalékos éves alapú csökkenésével. Ebben a július elejét jellemző viharos időjárás miatti alacsonyabb utazási kedv játszhatott szerepet” – írja Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
Fotó: Pixabay
A hűvösebb időjárás, illetve a külföldi desztinációk preferálása a turizmusra is ráütötte a bélyegét, ami szintén visszafogott számokat hozott júliusban – erre Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője hívja fel a figyelmet. A harmadik negyedév kezdetén ezek a folyamatok – ráadásul a hagyományosan erősebben teljesítő ágazatokból – egyelőre nem adnak túl sok okot a bizakodásra a második féléves gazdasági felpattanással kapcsolatban.
A mélyben még komolyabb problémák fortyoghatnak
De térjünk vissza a kiskereskedelemhez, ugyanis a primer elemzésen túl mélyebb strukturális problémákról is beszélhetünk az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint. Kozák Tamás, a szervezet főtitkára megtépázott fogyasztói bizalomról ír, aminek a helyreállásából a kiskereskedelmi szakma a kormányzati intézkedések miatt nem tudja kivenni a részét.
„A kormány újabb és újabb terheket rak a kiskereskedelemre, amik megdrágítják az ágazat működését, elszívják a forrásokat a beruházások elől, és csökkentik az akciók számát és mértékét, ami pedig a legnehezebb sorsú vevőknek általában komoly segítséget jelentene” – fejtegeti Kozák.
Fotó: Depositphotos
Az OKSZ főtitkára ezen lépések közül kiemeli az áfát valójában 31,5 százalékra emelő kiskereskedelmi különadót, illetve a MOHU által fizetett, a visszaváltó berendezések üzemeltetéséért járó kezelési díj csökkentését. Ebbe a körbe tartozik Kozák szerint az árrésstop is, amelynek megítélésében a kereskedelmi érdekvédelmi szövetség éles ellentétben áll a kormányzattal.
Nézzük először, mit reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely egyébként nagyvonalúan elhallgatta kommentárjában a havi alapú csökkenést, de még az üzemanyag-vásárlások bezuhanását is.
„A november 30-ig meghosszabbított intézkedés gyors és érdemi árcsökkenést eredményezett, a drogériákban átlagosan 26,6 százalékkal, az élelmiszerüzletekben 19,6 százalékkal lettek olcsóbbak a termékek” – fogalmaz az NGM.
Az árcsökkenéssel az OKSZ is egyet ért, azonban ezt a hatást mindössze egyszerinek véli, ami nem elég ahhoz, hogy visszatérjen a fogyasztói bizalom. „Reprezentatív felmérés igazolja, hogy azóta a lakosság 75 százaléka nem érzékeli az árrésstop hatását” – magyarázza Kozák Tamás. Majd hozzáteszi, hogy az év elején megugró beszállítói árak miatt emelkedett az infláció, ami felélesztette a 2022-2023-as félelmeket a lakosság körében.
Kozák szerint ezen az árrésstop sem változtatott, sőt, csak reflektorfénybe helyezte a problémákat. A főtitkár úgy véli, hogy bár a lakossági fogyasztás most húzóágazatnak számít, továbbra is a várakozások és a lehetőségek alatti ütemben emelkedik. A kereskedelmi szakmát képviselő OKSZ egyébként korábban már többször is élesen kritizálta az árrésstop-szabályozást, mondván az hosszabb távon inkább árt, mint használ a kereskedőknek és a vásárlóknak egyaránt.
Na de mi lesz ezután?
A jövőbeli várakozásokat illetően természetesen a kormányzat a legoptimistább, de az elemzők nagy része is javulásra számít a fogyasztásban. „A következő hónapokban talán a mostaninál jobb adatra számíthatunk, hiszen erre a reálkeresetek bővülése, illetve a kormányzati transzferek (a családi adókedvezmény emelése) lehetőséget adnak” – fogalmaz Regős Gábor.
A fizetések emelkedését Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője is megemlíti. Ugyanakkor felhívja arra a figyelmet, hogy a bérdinamika fokozatosan lassul, vagyis a pozitív hatása egyre mérsékeltebb lehet. „Az augusztusi fogyasztói bizalmi index javulása, a kibővített szja-mentesség következő lépése, valamint a nyugdíjasoknak szeptemberben juttatott extra kifizetések adhatnak lendületet a forgalomnak” – véli Nagy János.
Érdemi javulást a negyedik negyedévben lehet ezektől várni, ami persze megint azt a képet sugallja, mintha egyre távolabbra tolódnának ki a magyar gazdasággal kapcsolatos pozitív várakozások. Egy másik nagy kérdés pedig, amire korábban már utaltunk, hogy a fogyasztásbővülésnek mekkora része jelenik meg ténylegesen idehaza, a magyar GDP-t erősítve.
