5p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A központi költségvetés októberi bevételei közel 33 milliárd forinttal elmaradtak a tavalyi októberi összegtől, annak ellenére, hogy októberben 35,3 milliárd forint érkezett a hitelintézetektől különadó címen, olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi elemzésében.

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül számolt - előzetes pénzforgalmi mérlege októberben 43,6 milliárd forint hiánnyal zárt, így az első tíz havi hiány 1.132,7 milliárd forint, ami az éves előirányzat 131,1 százaléka. Az októberi 43,6 milliárd forintos államháztartási deficiten belül a központi költségvetés 53,5 milliárdos, a társadalombiztosítás 7,7 milliárd forintos hiánnyal, míg az elkülönített állami pénzalapok 17,6 milliárdos többlettel zártak. A múlt év októberében a központi kormányzat 10,7 milliárd forint többlettel zárt, az első tíz hónap egyenlege 1.047,8 milliárd forint passzívumot mutatott.

A központi költségvetés októberi bevételei összességükben közel 33 milliárd forinttal elmaradtak a tavalyi októberi összegtől, annak ellenére, hogy októberben 35,3 milliárd forint érkezett a hitelintézetektől különadó címen.

Az NGM honlapján található októberre vonatkozó elemzés rögzíti: a főbb adóbevételek eltérő módon alakultak, az egyszerűsített vállalkozói adó, valamint a jövedéki és regisztrációs adóbevételek meghaladták a tavalyi összeget, míg a társasági adó, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevételek elmaradtak az előző évitől. Emellett csökkentette a bevételeket az, hogy a megszűnt társas vállalkozások különadójából még 5,7 milliárd forint visszautalására került sor. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek a tavaly októberinél kisebbek lettek, az elemzésnél azonban figyelembe kell venni, hogy tavaly közel 20 milliárd forint osztalék befizetésére került sor októberben.

A kiadási oldalon mintegy 82 milliárd forint többlet áll a tavaly októberihez képest, amelyet elsősorban a tb-alapok kiadásainak nagyobb költségvetési támogatása okozott és az eltérő finanszírozási rend következménye. A tavaly októberinél nagyobb összegűek voltak a lakásépítési támogatások, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások, továbbá a kamatkiadások és a hozzájárulások az EU költségvetéséhez is.

Az első tíz hónap bevételi adatai azt tükrözik, hogy a központi költségvetés bevételei több mint 4 milliárd forinttal meghaladják a tavalyi bázisadatot. Ennek magyarázatához tartozik, hogy a hitelintézeti különadó (amely tavaly még nem volt) szeptember-októberi tétele összesen 91,2 milliárd forintot jelent.

Az egyes nagyobb bevételt jelentő adónemek közül az első tíz hónapban általános forgalmi adóból 153 milliárddal, bányajáradékból 108 milliárddal, illetékekből 20 milliárddal, egyszerűsített vállalkozói adóból (eva) 12 milliárddal, a cégautó adóból 8 milliárd forinttal több érkezett a büdzsébe, mint a múlt év azonos időszakában. Ugyanakkor a társasági adóbevételek összege 84 milliárddal, a személyi jövedelemadó összege 88 milliárd forinttal, a jövedéki és regisztrációs adó 4-4 milliárd forinttal kisebb, mint 2009 első tíz hónapjában.

A központi költségvetés első tíz hónapi adatai szerint a kiadások 2010-ben 352,4 milliárd forinttal meghaladták a bázis adatot. Ezen belül a költségvetési szervek kiadásai 83,5 milliárddal, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok 58 milliárddal nagyobbak a tavalyi bázisnál. A legnagyobb kiadási többlet az államháztartás alrendszereinél található: a tb-alapok kiadásaihoz nyújtott garancia illetve hozzájárulás 341 milliárddal haladja meg a tavalyi első tíz hónapi összeget.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a tervezett 120 milliárd forint költségvetési zárolásból (megtakarításból) eddig mennyi valósult meg, Banai Péter Benő, helyettes államtitkár a honlapon azt írta, hogy "a zárolás miatt szükséges döntések nagy részéről a kormány határozott, a még nyitott kérdésekről előreláthatóan a szerdai kormányülés dönt".

Egy másik kérdés a magánnyugdípénztári vagyonra vonatkozott, miszerint, ha a tagok átlépése nem indul meg túl gyorsan, hogyan pótolja a büdzsé 2011-ben a bevételi oldalon a hiányzó összeget, mivel 530 milliárd forintra számítanak az átlépők vagyonából. A helyettes államtitkár szerint a jövő évi költségvetési törvény tervezete azzal számol, hogy 2011. december 31-éig történik meg az átlépésből származó mintegy 530 milliárd forint bevétel elszámolása. "Tekintettel a hátralévő több mint 13 hónapra, illetőleg az átlépés kapcsán az elkövetkezendő napokban nyilvánosságra hozandó feltételekre, véleményem szerint semmilyen lemaradás nincs az átlépések ügyében" - válaszolta a helyettes államtitkát az NGM honlapján.

Banai Péter Benő egy további kérdésre válaszolva a honlapon azt írta: "A kormány eddig 4 milliárd 87 millió forintot fordított a veszélyhelyzet mielőbbi elhárításának munkálataira, a legfrissebb összesítés szerint pedig összesen mintegy 55 milliárd forintos kárt okozott a MAL Zrt. zagytározójából kiömlött vörösiszap."

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!