Deloitte vs. magyar állam
Postabank-ügy: Deloitte kontra magyar állam
Az elmúlt évek során a Deloitte is hasonló botrányokba keveredett, mint most a KPMG. Mint ismert, a Parmalat tejipari konszern könyvelésében közel tízmilliárd eurós hiányra derült fény, amit egészen 2003 decemberéig sikerült a Deloitte könyvelőinek kozmetikázni. A legnagyobb hitelező bankok, a milánói ügyészség és az amerikai értékpapír-felügyelet együttesen próbálták megállapítani az olasz tejipari konszern valós pénzügyi helyzetét. 2003. december óta több vezetőt letartóztattak, és jelenleg is vizsgálják a Parmalat mérlegeit auditáló Grant Thornton és az akkor még Deloitte & Touche néven ismert könyvvizsgáló társaságokat.
Hasonló nagyságrendű csalásra derült fény az Enron bukása esetén amely 2001 végén, a harmadik negyedéves, 618 millió dolláros veszteség bejelentésével kezdődött. Ezt követően a könyvelést végző Arthur Andersen az ellene indított eljárások következtében csődbe ment, dolgozóit elbocsátották.
A Deloitte egy másik fájó pontja a Postabank-ügy, melyben május végén született elmarasztaló döntés. Az állam a 2001 óta folyó perben 170 milliárd forintot kért számon három, a Postabankkal összefüggésbe hozott könyvvizsgálón az őt ért veszteségek miatt. A Fővárosi Bíróság nyár elején, zárt tárgyaláson hozott, nem jogerős közbenső részítéletében azt állapította meg, hogy a három könyvvizsgáló közül kettő bizonyosan nem vétkes, az állam káráért pedig fele-fele arányban felelős maga a felperes, vagyis az állam és a Deloitte.
A Postabank 1997-es könyvvizsgálatát végző Deloitte elnöke az ítélethozatal után megerősítette: nem fogadják el a bíróság döntését, amely szerint ők 50 százalékban felelősek lennének a Postabank akkori működése kapcsán az államot, mint tulajdonost ért kárért. Úgy véli, a bíró nem nyilatkozott arról, érte-e egyáltalán kár az államot, illetve érdekeltségeit. A döntés ellen a cég fellebbez, mivel elvileg akár több mint százmilliárd forintos fizetési kötelezettsége is támadhat.
A PSZÁF szerepe a nyilvántartásban
Számos botrányos esetben az is gondot okozott, hogy ugyanazon cég látta el a könyvvizsgálási és adótanácsadási feladatokat is. Hazánkban a könyvvizsgáló- és tanácsadó cégek összeférhetetlenségét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálja és felügyeli. Ezen felül szintén feladata a pénzügyi intézményi, befektetési, pénztári és biztosítási szolgáltatásokat nyújtó vállalatok nyilvántartása, mondta el az mfor.hu-nak Binder István, a PSZÁF szóvivője.
A szervezet célja a pénzügyileg kockázatos elemek kiszűrése és a figyelemfelhívás. Ha bármilyen jogszabályba ütköző tevékenységet észlel, a szakági és tőkepiaci törvényeknek megfelelően, egyszerű államigazgatási eljárás keretében végzi el a vizsgálatokat. Ha szükséges, akár a Könyvelői Kamarához is fordulhat. Az egyes vállalatok által nyújtott szolgáltatások összeférhetetlenségét elviekben a kamarai etika, illetve az önkormányzati jogszabályok is kimondják. Ilyen esetekben a nemzetközi könyvvizsgálási standard is iránymutató, tette hozzá Binder István.
Bár a standard elviekben nem teszi lehetővé az összeférhetetlenséget, azonban a gyakorlat sokszor nem ezt tükrözi.
Tunyogi Henrik
