Az adósság csökkentése sorskérdés hazánk számára, mivel annak költsége hatalmas terhet jelent hazánk számára régiós versenytársainkhoz képest - jelentette ki Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság mai konferenciáján. A KT elnöke szerint ugyanakkor az adósságunkat nem visszafizetni, hanem kinőni kell. Ehhez pedig minden körülmények között 2,8 százalék alatt kell tartani a magyar államháztartás GDP-hez viszonyított éves hiányát. Ha ezt a szintet hazánk tudja tartani és képes lesz elfogadható gazdasági növekedést felmutatni, valamint a forint árfolyama sem gyengül szignifikánsan, akkor 2026-ra a GDP 60 százalékára csökkenhet hazánk adóssága.
Kovács Árpád felhívta a figyelmet arra, hogy hazánk adósságának átlagos lejárati ideje lényegesen alacsonyabb az 5,5 éves európai átlagnál. A magyar adósság cirka 3,7 éves átlagos futamidejénél alacsonyabbal csak Románia és Ciprus rendelkezik. Ez pedig további kockázatokat jelent, hiszen az adósságot gyakrabban és nagyobb volumenben kell megújítani, jobban kitéve hazánkat a piac hangulatváltozásainak.
A Költségvetési Tanács elnökének az adósság lejárati szerkezetével kapcsolatos figyelmeztetése egyébként teljes mértékben összhangban van a ma reggeli cikkünkben megállapított folyamatokkal, miszerint a rövid lejáratú kötvények többletkibocsátásával hosszú távon nem oldódik meg az adósság problémája. Kovács Árpád felhívta a figyelmet arra is, hogy 80 százalékos adósságszint és növekvő hiánypálya esetén az eladósodási folyamatot szinte lehetetlen megállítani, az öngerjesztővé válik. Európában ma az ismert problémás államok mellett Franciaország és Szlovénia kerül egyre nehezebb helyzetbe.
Mit várhatunk 2013-ban?
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint hazánk növekedésének legfőbb fékje az eladósodás. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy még egyensúlyi költségvetés esetén is, ha a reálnövekedés nem éri el a reálhozamok szintjét, akkor bármilyen fiskális kiigazítás is történik, az az adósság növekedéséhez vezet. Mivel hazánk gazdasága jelenleg stagnál, és potenciális növekedési üteme jelenleg csak 0 és 2 százalék közé tehető, ezért nagyon fontos, hogy a piaci bizalom minél erősebb helyreállításával csökkenjenek hazánk adósságának refinanszírozási költségei, vagyis a reálkamatok.
2013-mal kapcsolatban a Kopint-Tárki sem tartozik az optimista elemzőintézetek közé, mivel véleményük szerint a magyar gazdaság stagnálni fog jövőre, amiben kis emelkedés illetve visszaesés is belefér. Viszont, ha a piaci bizalom helyreállna hazánkkal szemben, akkor akár jelentősebb növekedési szintet is elérhetnénk a közeljövőben.
További hír az eseményről:
Vízkeleti: alapaxióma dőlt meg
SzP
mfor.hu
