A Költségvetési Tanács (KT) és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke elmondta, hogy a Tanács a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben megfogalmazott kötelezettségének tett eleget, amikor véleményt alakított ki a központi költségvetés végrehajtásának helyzetéről és az államadósság alakulásáról egyfelől a 2012. évi II. félévi folyamatok, másfelől a 2013 I. félévének folyamatai alapján - olvasható az Állami Számvevőszék honlapján megjelent közleményben.
Kovács Árpád hangsúlyozta, hogy a Tanács szerint 2012-ben a gazdaság teljesítménye - alapvetően egyszeri hatásoknak (elektronikai vállalatok termelésáthelyezése, mezőgazdaság gyenge teljesítménye), elmaradó konjunkturális feltételeknek és részben a stabilizációt célzó kormányzati lépéseknek tulajdoníthatóan - elmarad a tervezett és az év közben várt szinttől. Ugyanakkor lényeges, hogy a 2012-ben több lépésben végrehajtott kiigazító lépések, részben a beruházások mérsékeltebb szintű teljesülése, messze meghaladó eredménnyel biztosították a hiánycél elérését. „Fontos, hogy a 2012-ben elért költségvetési stabilitás hozzájárult, hogy 2013-ban a gazdasági növekedés megalapozására lehessen a figyelmet fordítani" - emelte ki a KT elnöke.
Kovács Árpád a 2013 I. félévi folyamatok alapján a KT véleményét összefoglalva kifejtette, hogy az államháztartás központi alrendszerében a bevételeknél elmaradások tapasztalhatóak, amelyek összefüggnek egyfelől a makropálya alakulásával, másfelől viszont a túlzott kormányzati becslésekkel. A GDP arányos hiány és az államadósság az első félévben hozott kormányzati intézkedéseknek, bevételnövelő törvényváltozásoknak köszönhetően éves szinten a tervezettnek megfelelően tarthatók - összegezte a KT álláspontját Kovács Árpád. Külön hangsúlyozta, hogy ehhez szükség lesz az Országvédelmi Alap, mint legfőbb tartalék részbeni vagy egészbeni fel nem használására is. Kovács Árpád kijelentette: „a bevételi előirányzatok teljesülésének - a KT által is előre jelzett - kockázatai rávilágítottak, hogy ezen a területen megalapozottabb tervezőmunkára van szükség". Így az utólagos, befektetői bizalmat rontó lépések elkerülhetőek - tette hozzá.
Kovács Árpád előadásának második részében foglalkozott a Tanács stabilitási törvényben foglalt feladataival és teljesítésük feltételeivel, különös tekintettel a napvilágot látott IMF-EU ajánlásokra. Ez utóbbiak a KT elemzési hatáskörének erősítését, a KT erős jogosítványával történő összhangba hozását, illetve makroszintű költségvetési alapforgatókönyvek kidolgozása képességének erősítését szorgalmazzák. Kimondta, hogy a Költségvetési Tanács megítélése szerint a jelenlegi keretek működőképességét, hasznosságát a számos határozat, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank szakmai műhelyeinek és a kiépülő Titkárságnak, a kutatóintézetek bevonásának, a közgazdasági műhelyek szerepvállalásának eredményei jelzik. „Ugyanakkor kétségtelen, hogy a képességek fejlesztése a még megalapozottabb véleményekhez, a belső és külső elfogadottság erősítéséhez nélkülözhetetlen, és ennek elérése a KT küldetésének része" - hangsúlyozta Kovács Árpád.
Az KT elnöke továbbfejlesztési lehetőségként és feladatként a kockázatok számszerűsítését, az államháztartás bevételi és a kiadási oldalát érintő új szabályok hatásvizsgálatát, az érzékenységi vizsgálatok kiterjesztését, az adósság-szabály betartása ellenőrzésének még sokoldalúbb megalapozását jelölte meg.
mfor.hu
