Közel 10 éves csúcsot jelentő mértékben, majd 10 százalékkal nőtt egy év alatt a beruházások volumene az idei év harmadik negyedévében. Az elmúlt évek során folyamatosan csökkenő (Ez Matolcsy szokatlan lépéseinek legsúlyosabb következménye) és régiós összehasonlításban legrosszabbnak számító GDP-arányos magyar beruházási ráta így végre emelkedésnek indulhat. A fordulatot a beáramló EU-pénzekből megvalósuló állami beruházások miatt többen, többször megjósolták, így a beruházások növekedésének ténye nem meglepetés. Annak mértéke viszont annál inkább.
A 2004 óta nem látott szint csak úgy jöhetett létre, hogyha az állam mellett a magánszférában is gyökeres változást hozott a július és szeptember közötti időszak. A költségvetés által eszközölt 156 milliárd forintos harmadik negyedéves beruházás ugyan 31,5 százalékos növekedés eredménye, de ennél magasabb, 40 százalék feletti bővülést 2010 harmadik negyedévében is láthattunk. Ugyanakkor még ez sem volt képes a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó beruházási indexet pozitív tartományba húzni, hiszen a magánszféra azt visszahúzta.
Most azonban a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál is rég nem látott mértékben ugrott meg a beruházási volumen, valószínűleg ez nem független az EU-pályázati pénzektől, illetve az MNB Növekedési Hitelprogramjától. A 9,7 százalékos emelkedésre 2009-ig visszamenőleg közölt KSH-adatokban nem volt még példa.
Ráadásul ez a megugrás úgy valósult meg, hogy az ágazatot sújtó különadók, rezsicsökkentések miatt 30,7 százalékkal esett vissza a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat beruházási volumene. Így 2010-ben, 2011-ben a teljes beruházási volumenből még 5,5-5,6 százalékkal részesülő ágazat aránya 3 százalékra csökkent mostanra. A többi 18 nemzetgazdasági ágból visszaesést regisztrált a KSH a bányászat, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és az ingatlanügyek területén is, míg a maradék 15 ág mind növekedést tudott felmutatni. A két legnagyobb ágazat közül a 32 százalékos súlyú feldolgozóipar 13,6, a 17 százalékos szállítás, raktározás beruházási aktivitása pedig 4,6 százalékkal nőtt egy év alatt.
A jövőben gazdasági növekedést alapvetően meghatározó gépberuházások értéke is biztató növekedést ért el 10,1 százalékkal, míg az inkább infrastrukturális fejlesztéseket szolgáló építéseké 9,5 százalékkal bővült július és szeptember között.
