2008 őszén, a Lehman Brothers csődje után jelentős mértékben romlott a helyzet a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon: visszaesett a kockázatvállalási hajlandóság, és drasztikus mértékű tőkekivonást eszközöltek a befektetők a feltörekvő piacokról. A külföldi szereplők így többek között a magyar állampapíroktól is szabadulni igyekeztek, aminek nyomán 2008 októberében és novemberében 900 milliárd forintot vontak ki a magyar eszközökből. A gyengülő forint mellett likviditási nehézségek is felmerültek, emiatt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) törölte az év hátralévő államkötvény-aukcióit - derül ki az ÁKK 2008-as évi jelentéséből.
Ilyen körülmények között fordult a magyar kormány 2008 őszén a Nemzetközi Valutaalap, Európai Unió és Világbank hármasához egy hitelcsomag reményében, ami rövid tárgyalási időszak után meg is kapott Magyarország. Összesen 14,3 milliárd eurót, amit 2 év alatt, 2008-ban és 2009-ben hívott le hazánk.
A hitel visszafizetése már 2011-ben elkezdődött és több részletben történt.
- 2011 első negyedévében az Európai Uniónak fizettünk 2 milliárd eurót,
- 2012 első negyedévében az IMF-nek 614 millió eurót,
- 2013 év végéig negyedévente 913 millió eurót,
- 2014 első negyedévében tudtuk le az IMF-hitel utolsó részletét, 299 millió eurót,
- 2014 utolsó negyedévében 2 milliárd eurót fizettünk az EU-nak,
- és most az utolsó részletet is letudjuk, 1,5 milliárd eurót. Jelenlegi árfolyamon átszámítva 469,5 milliárd forintot.
Mire ment el az IMF-hitel?
Az összegek felhasználása 2009 áprilisában kezdődött, addig a lehívott 4,9 milliárd eurós első részletet az MNB-nél helyezte el a kormány devizabetétként, amiből közel 3 milliárd euró az állam finanszírozási és biztonsági tartalékát képezte. A fennmaradó összegből 1,75 milliárd euró értékben hitelt nyújtott az állam a bankoknak, az OTP-nek, az MFB-nek és az FHB-nak. Ezzel azonban rosszul jártunk, hiszen az MNB által a devizabetétre fizetett kamat elmaradt attól, amit a nemzetközi szervezetek felé kellett fizetnünk. A betét kamatbevétele 2008-2009-ben 11,3 milliárd forint volt, míg a lehívás 2009-es kamatkiadása 30 milliárdot tett ki.
A fentiek mellett az IMF-től érkezett pénz 34,2 százalékát, míg a brüsszeli forrás teljes összegét a forintadósság törlesztésére fordította hazánk - derül ki egy 2010-es Állami Számvevőszék által készített jelentésből.
Második részletben 2009. március 30-án majdnem 2,4 milliárd eurót hívtunk le az IMF-től, amit teljes egészében a forintadósság törlesztésére fordítottunk, míg a három hónappal később kapott 1,4 milliárd euró az MNB devizatartalékát gyarapította. Ezen felül 2009 szeptemberében még további 54,2 millió eurót fordítottunk a forintadósság visszafizetésére.
Az EB-től érkező 5,5 milliárd eurót három részletben hívta le hazánk 2008 decemberében, 2009 márciusában és 2009 júliusában. Ezeket egytől egyig a forintadósság törlesztésére fordítottuk az ÁSZ jelentése szerint. Vagyis az összegzés szerint 14,3 milliárd eurónyi hitelt kaptunk meg ténylegesen a nemzetközi szervezetektől, ebből több mint 8 milliárd euró ment a lejáró forintadósság törlesztésére.
A finanszírozási feladatok mellett egy sokat vitatott részesedésszerzésre is jutott a hitelből. 2011 nyarán ugyanis a még fel nem használt devizabetét jelentette a forrást ahhoz, hogy az állam 498,6 milliárd forintért vissza tudja vásárolni az orosz Szurgutnyeftegaztól a Mol-részvények 25 százalékát.
Székely Sarolta
mfor.hu
