IMF-hitel előtt
Szeptemberben még úgy tűnt, hogy a kormányválság lesz az ősz legnagyobb gazdaságpolitikai témája. Ezzel kapcsolatban Barcza György, a K&H elemzője a következőket mondta a lapunknak adott interjúban szeptember 12-én: „A magyar költségvetés hitelezői sokkal visszafogottabban reagálnak a politikai bizonytalanságra, mint például 2006 őszén. Egy kisebbségi kormány nem rossz befektetői szempontból, hiszen erős gátat szab a kormány költekezési törekvéseinek.”
Szeptember 15 –én csődöt jelentett az Egyesült államokban a Lehman Brothers, ami után gyorsan változott a kép. Tapaszti Attila, a Takarékbank elemzője 18-án már azt fejtegette, hogy az elmúlt napokban bebizonyosodott: a legrosszabbon még nem vagyunk túl, hiába hangoztatta korábban ezt a véleményt számos amerikai bankvezér. „A másik kérdés Magyarországgal kapcsolatban, hogy tetemes államadósságot ki fogja finanszírozni és mennyiért? A források általános drágulása komolyan érintheti majd a költségvetést.”
De az optimizmus nem tűnt el, hiszen akkoriban Járai Zsigmond, volt jegybank-elnök még a gazdasági gyorsítás lehetőségéről beszélt. Ahogy fogalmazott, megfelelő kormányzati munkával akár egy év alatt is fel lehetne gyorsítani a gazdasági növekedés ütemét 4-5 százalékra. Az egykori pénzügyminiszter szerint hibás megközelítés a gazdasági növekedést és a szociális biztonságot szembeállítani.
Aztán lassan kezdtünk itthon is szembesülni a helyzettel. Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója október 1-én már ez mondta: „A 2009-es költségvetés 3,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami kétségtelenül optimista forgatókönyvnek tűnik a világgazdasági válság tükrében. A tapasztalat azt mutatja, hogy a deficitet nem a makro-keretek optimista beállításával számolják alacsonyabbra, hanem különböző irreális tételekkel, mint a kifehérítés, vélekedett a szakértő. 2009 a választások előtti év lesz, a kormányok korábban mindig lazítottak ebben az időszakban, így vélhetően ez történik majd most is. A piaci várakozások is felpuhulást valószínűsítenek.”
Ezután megindult a válság méreteinek taglalása a sajtóban, így az mfor.hu oldalain is. Csaba László október 7-én mindenkit óvott a túlzott pesszimizmustól. „A 2009-es költségvetési tervezet egy irreleváns dokumentum, mert optimista a GDP és az infláció tekintetében” - jelentette ki az mfor.hu-nak Csaba László. A közgazdász hozzátette: csak remélni lehet, hogy az illetékesek kidolgoznak egy vészforgatókönyvet hitelválság esetére. Az akadémikus szerint az USA-ban nem lesz recesszió, és a segélycsomag sem államosítást vagy szocializmust jelent. Ezért - véli a közgazdász - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök téved, amikor a "piaci fundamentalizmus" végéről beszél.
Ám hiába, 10-én teljes lett a pánik. Bod Péter Ákos, volt jegybank-elnök már azt mondta, hogy a mostani válságban a közgazdász már tehetetlen, hiszen azt nem piaci, hanem tömeglélektani indítékok okozzák. Úgy véli, a bankok és pénzintézetek nem tudnak mást csinálni, mint nyugtatni a betéteseket. Az sem érthető közgazdasági oldalról, miért állt le a hitelezés a bankok között már Magyarországon is; sőt az sem követhető már, hogy a magyar kincstárjegyek jegyzése miért szünetel, tette hozzá.
Október 4-én Barcza György újra megszólalt. Szerinte az elmúlt napok tőzsdei zuhanása és a hétfői megnyugvás után most már az a kérdés, mennyi ideig fog tartani a nemzetközi recesszió. Magyarországnak arra érdemes berendezkednie, hogy a válság sokáig elhúzódhat, és egyhamar nem lesz jobb a helyzet.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki elemzője pedig már sürgős intézkedésekről beszélt október 22-én. A jövő évi hiánycélt ebben a válságban nem szabad veszélyeztetni, mondta el az mfor.hu-nak. Ezért adócsökkentést csak úgy lenne szabad végrehajtani, ha közben a kiadások legalább ilyen mértékben csökkennek. Ennek azonban jelenleg nincsenek meg a politikai feltételei.
IMF-hitel után
A Nemzetközi Valutaalaptól, a Világbanktól és az Európai Uniótól felvett, összesen 25,1 milliárd dollár hitel megállíthatja a forint elleni támadásokat és stabilizálhatja a pénzügyi helyzetet, nyilatkozta az mfor.hu-nak Soós Károly Attila október 30-án. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, volt SZDSZ-es parlamenti képviselő azonban élesen bírálta a szerződés megkötésének körülményeit, amelyek szerinte pártállami módszerekre emlékeztetnek. A kutató szerint nem csak az ellenzéket nem vonták be a tárgyalásokba, hanem magát a kormánypártot sem, sőt, a kormányt is csak kevéssé.
Sorozatos rövid távú kommunikációs és hosszabb távú szerkezeti hibák vezettek oda, hogy Magyarországnak a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kellett fordulnia hitelért, mondta el az mfor.hu-nak Győrffy Dóra, a Debreceni Egyetem adjunktusa november 6-án. Az egyetemi oktató szerint Magyarország most fizeti meg a korábbi évek felelőtlen gazdaságpolitikájának árát, és a bajt még fokozza, hogy a kormányzat azelőtt nyilvánosságra hozta az IMF-fel folytatott tárgyalások tényét, hogy egyértelmű lett volna: segítségre van szükségünk. Ezzel még idegesebbé tette az egyébként is zaklatott piacokat, hiszen nehezen volt értelmezhető az üzenet: nem vagyunk bajban, de mégis tárgyalunk a Nemzetközi Valutaalappal.
A pénzügyi kormányzat a napokban nyújtotta be a jövő évi költségvetés immár harmadik változatát, amely az előző variációkkal szemben alultervezettnek tűnik, fejtette ki véleményét az mfor.hu-nak Csaba László közgazdász november 12-én. A kiadáscsökkentések (a 13. havi bér eltörlése és a 13. havi nyugdíj maximalizálása) csak kiigazításnak tűnnek, amelyek nem egy strukturális reform részei. A professzor úgy látja, a kisebbségi kormány azzal a problémával küzd, hogy aminek értelme lenne, azt nem csinálhatja, amit meg megtehet, annak viszont sok értelme nincs. Szerinte a tervezett adóintézkedések a kriminalizálás szándékából fakadnak, és nem sok hozadéka van az élenjáró olasz megoldások átvételének.
Előbb a költségvetési kiadásokat kell mérsékelni, és csak azután lehet belekezdeni nagy méretű adócsökkentésbe, nyilatkozta az mfor.hu-nak Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója november 20-án. Enélkül felborulhat az egyensúly, ezt pedig a pénzügyi válság miatt nem szabad megkockáztatni. A helyzetet az üzleti szféra - úgy tűnik - tudomásul vette, egy éven belül azonban haladéktalanul meg kell kezdeni az adóreformot. Igaz, a gazdasági szereplőknek jelenleg az a legnagyobb gondjuk, hogy elvesztik a megrendeléseket és eltűnnek a piacról.
Az mfor.hu-nak Bod Péter Ákos, volt jegybank-elnök, a Corvinus Egyetem tanára azt fejtegette, hogy nem pénzügyi, hanem bizalmi válság sújtja hazánkat. Nehéz eldönteni, valóban szükség volt-e az IMF-csomagra; az is lehet, hogy csak kitört a pánik. A legnagyobb kérdés most az, miből és hogyan fizetjük vissza a kölcsönt. A volt jegybankelnök szerint ha nem sikerül pozitív fordulatot elérni, akkor az a rémkép vetődhet fel, hogy csökkenő GDP mellett kell kigazdálkodni a kamatokat. Ebbe viszont még belegondolni is rossz. A 600 milliárd forintos bankmentő csomaggal kapcsolatban Bod Péter Ákos kiemelte: egy lehetséges forgatókönyv szerint a kormány arra kívánja felhasználni a pénzügyi válságot, hogy némely bank felett nagyobb kontrollt gyakorolhasson.
A gazdasági válságból akár jól is ki tudnak jönni a vállalatvezetők, hiszen ilyenkor a fontosabb dolgokra fókuszálhatnak, megválhatnak a kevésbé hatékony kollégáktól, ráadásul az alkalmazottak ebben az időszakban igyekeznek a legtöbbet kihozni magukból, és kreatívabbakká válhatnak. Az mfor.hu november 27-én a "Sikeres vezető" konferencián járt, amelyen Hernádi Zsolt, a Mol vezére is felszólalt.
Az állami béreket visszafogni nem a legjobb megoldás válság idején, magyarázta az mfor.hu-nak adott decemberi interjúban Kupa Mihály. A volt pénzügyminiszter szerint mást kellett volna kitalálni, de hirtelen kellett dönteni, és ez tűnt a legkönnyebb megoldásnak. Úgy véli, nagyon pusztító hatásai lesznek a válságnak. Igaz, azt már megszoktuk, hogy évről évre esnek a jövedelmek, ezért a fél százalékos reálbér-csökkenés már fel sem fog tűnni – most inkább a munkanélküliség lesz a nagy gond.
Az IMF, a Világbank és az Európai Unió által adott hitelt élénkítésre kellene felhasználni és ezzel párhuzamosan egy gazdaságpolitikai fordulat révén Magyarország viszonylag gyorsan kirántható lenne a kátyúból, mondta el az mfor.hu-nak Matolcsy György. A Fidesz egyik vezető gazdaságpolitikusa szerint hazánknak be kell szállnia az adóversenybe, és ennek keretében egykulcsos adóra, valamint radikális járulékcsökkentésre lenne szükség. Ennek mértéke a 24 év alatti és az 55 év feletti munkavállalóknál nulla százalék lehetne, míg más esetben sem haladhatná meg a húsz százalékot. Matolcsy György élesen bírálja a monetáris politikát, és azonnali kamatcsökkentést sürget. A polgári kormány miniszterével egy keynesiánus gazdaságpolitikai fordulat lehetőségeiről és az adócsökkentés forrásairól is beszélgettünk.
Varga M. István
Menedzsment Fórum
