Hétfőn immár negyedik alkalommal hirdette meg azokat a termékeit a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelyeknek célja az ország külső rövid adósságának csökkentése. A négy hét során kiírt 32 tender közül mindössze egyre érkezett ajánlat, 8 millió euró értékben. Ráadásul ez is két héttel korábban. A múlt heti, illetve az eheti aukciókon a kereskedelmi bankok egyáltalán nem mutattak érdeklődést a termékek iránt, nulla kereslet érkezett.
Pedig ezeknek a pénzügyi instrumentumoknak - öthetes, 3 hónapos és 6 hónapos devizaswap, illetve a 18, a 21, a 24, a 27 és a 30 hónapos kamatswap – kellene eltüntetnie az MNB több tízmilliárdos veszteségét.
Mint azt már többször megírtuk (lásd Matolcsyék szívfájdalom nélkül levághatják a tartalékok nagyrészét), a hatalmasra duzzadt, és immár indokolatlanul magas nemzetközi tartalékok, illetve az azt lehetővé tevő kéthetes MNB-kötvényállomány eltérő kamatozása folyamatosan "égeti" a pénzt. Pontosan ezért hirdette meg a jegybank Növekedési Hitel Programjának (NHP) harmadik pillérében, hogy a március végi állapotokhoz képest 900 milliárddal szeretné a kötvényállományt csökkenteni. Igen ám, de az NHP első pillérének (2,5 százalékos hitel a kkv szektornak) megemelt, 425 milliárdos kerete ezt a kötvényállományt - a jegybanki mérleg sajátosságai miatt – még nagyobbra duzzasztja.
Vagyis a harmadik pillér akkor éri el célját, akkor lehet sikeresnek minősíteni, ha a program végére összesen 1325 milliárd forinttal, vagyis körülbelül 4,4 milliárd euróval csökken az állomány. A fenti 8 darab deviza- és a kamatswap terméknek összesen ekkora összeget kellene felszívnia.
Ezzel szemben a 3 hónapos program (a devizaswapok december végéig lesznek kiírva, de csak azoknak, akik az első három hónapban kötött ügyleteiket tovább görgetik) első hónapjában, júniusban tehát összesen 8 millió euró értékben jött létre megállapodás a jegybank és a kereskedelmi bankok között. Ez pedig a 4,4 milliárdos cél mellett szinte a nullával (0,18 százalékkal) egyenlő.
Ilyen áron egyelőre (?) nem kell a bankoknak - csökkenés helyett növekedés lehet
Az első hónap eredményeivel, jobban mondva eredménytelenségével kapcsolatban az mfor.hu megkereste az MNB-t, ahol azt közölték velünk, hogy a kevés tranzakció az előzetes várakozásaiknak teljes mértékben megfelel. A jegybanki szakemberek szerint ugyanis a kereskedelmi bankoknak időre van szüksége ahhoz, hogy az első kiírások tapasztalatai alapján a belső jóváhagyásokat megszerezve a tendereken aktívak legyenek. Az aktivitás felfutása egyelőre (?) nagyon nem látszik, mint jeleztük a második heti nagyon vékony érdeklődés után a bankok nulla aktivitást mutattak a harmadik és a negyedik héten is.
Ráadásul a kereskedelmi banki forrásaink szerint a mostani árazások mellett nem is várható jelentősebb változás. A külföldi anyabankokkal rendelkező pénzintézetek devizafinanszírozását ugyanis többnyire az anyavállalataikkal történt hosszú távú megállapodások biztosítják, amit nem éri meg számukra feladni. Továbbá - egyes vélemények szerint - az MNB által elvárt devizafinanszírozási pozíció csökkenése a mostani hektikus időszakban nem garantálható, mivel a devizafinanszírozás igénye igencsak változó.
Vagyis, ha nem történik szignifikáns változás a feltételekben, akkor könnyen lehet, hogy augusztus végére nem 900 milliárddal alacsonyabb, hanem 425 milliárddal magasabb lesz a kéthetes kötvényállomány. Érzi ezt az MNB is, hiszen - ahogy egyik kérdésünkre válaszolták - jelenleg a kéthetes kötvényállomány növekedéséért felelős tényezők hatását vizsgálják. Ezek ismeretében a Monetáris Tanács pedig szükség esetén felülvizsgálhatja a III. pillér részleteit.
Mindenki tolná a másikra a kamatveszteséget
Persze nincs könnyű helyzetben a jegybank. A még mindig jelentős hazai és nemzetközi kamatkülönbség miatt ugyanis senki nem akar lemondani a lényegesen olcsóbb külső forrásokról. Varga Mihály június elején jelentette ki, hogy a kormány folyamatosan figyeli a nemzetközi piacokat és a devizakötvény kibocsátással kapcsolatban készenlétben állnak. Vagyis ha tehetik, akkor a feszes költségvetés miatt inkább az olcsóbb finanszírozást választják, mint az NHP harmadik pillérében a kormány számára is felkínált forintfinanszírozást. Varga egyelőre tehát nem keringőzik Matolcsyval, ez ugyanis értelemszerűen nagyobb kamatkiadást jelentene a költségvetés számára.
De mint fentebb láttuk, a kereskedelmi bankok sem akarnak lemondani az olcsóbb forrásról, hiszen azt a magasabb magyar kamatkörnyezetbe (például a még mindig 4,25 százalék kamatot fizető MNB-kötvényekbe) fektetve jelentősebb nyereségre tehetnek szert.
Így a költségvetés kamatmegtakarítását, illetve a bankok által ily módon elért nyereséget a jegybanknak kell finanszírozza (sterilizációs veszteség). Hiszen a nemzetgazdaságba kerülő olcsóbb forrásokat a piaci szereplők a jegybanknál váltják át forintra. A devizából a jegybank mérlegében nemzetközi tartalék lesz, az újonnan kibocsátott forint pedig a jegybank kéthetes kötvényállományában "csapódik le". A két instrumentum eltérő kamatozása viszont óriási veszteséget okoz az MNB-nek.
A legfrissebb, május végi állapot szerint immár mínusz 55 milliárd a jegybank saját tőkéje és csak májusban 22 milliárd volt a veszteség. Így ha minden változatlan marad, akkor mind az aktuális konvergencia programunkkal, mind az Európai Bizottság (EB) jelentésével szemben, jövőre komoly tétellel kell majd a költségvetésnek kistafíroznia a jegybankot.
szp
mfor.hu
