Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője - aki a törvényjavaslatot Harrach Péterrel, a KDNP-frakció vezetőjével közösen terjesztette be - az MTI kérdésére, hogy kinek kell majd hozzájárulást fizetnie, november azt mondta, "nyilvánvalóan mindenkinek", a társadalomnak viselnie kell az ilyen jellegű többletköltségeket.
Ez tehát azt jelenti a gyakorlatban, hogy amennyiben az EU elkaszálja a telekomadót, vagy akár a kereskedelmi láncokra kivetett különadót, netán a végtörlesztést, és a büdzséből nem teljesíthető mértékű, azt túlzott mértékben terhelő büntetést ró ki, akkor a rendeletnek köszönhetően az államnak lehetősége lesz, az adófizetőket terhelő új különadó kivetésére.
Az új alaptörvény részét képező átmeneti törvény pénteki elfogadásával a parlament emellett alkotmányos alapot teremtett arra, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, s ellátásukra új szervezet jöjjön létre.
Az összevonásról sarkalatos törvény rendelkezhetne. A fideszes Rogán Antal pénteken a parlamentben azt hangoztatta, hogy a kormánytöbbségnek nincs szándéka az összevonásra Simor András hivatali ideje alatt, s ha lett volna, az ugyancsak pénteken elfogadott jegybanktörvényben megtehette volna.
MTI/mfor.hu
