A gyia összetevői közül öt a csökkenés irányába hatott, és csak négy a növekedésbe, egy indikátor pedig stagnált. A reálkamat szintje a jegybanki kamatemelések és a csökkenő infláció miatt növekedett, ez fékezi a gazdaságot. Ugyancsak a lassulás irányába hatott a gazdaság aktivitásával általában együtt mozgó pénzkínálat is. Növekedett a rövid és a hosszú futamidejű állampapírok hozamkülönbözete, ez a beruházások fékezését indukálja.
Az elmúlt két hónap esése után visszakapaszkodott a budapesti tőzsdeindex, a BUX, ez a nagyvállalati kör eredményességére utal. Ugyanezt támasztja alá az ipari termelés fellendülése, amely a legjelentősebb tényező volt a gyia emelkedése mögött.
A belső keresletre utaló gyia-összetevők viszont kevésbé pozitív képet mutatnak. A reálkeresetek már második hónapja stagnáltak. A munkakeresés átlagos időtartama tovább növekedett, már 19 hónapot tesz ki. Az ipar belföldi eladásai – folytatva a több hónapos trendet – ugyancsak visszaestek. Ezzel szemben a fogyasztási hitelek állománya váratlanul növekedésnek indult, ez arra utalhat, hogy a lakosság már kevésbé pesszimista a jövőt illetően. Megjegyzik ugyanakkor, hogy ez önmagában még kevés ahhoz, hogy fordulatról lehetne beszélni és az év során elkerülhetetlennek látszik az exportlendület mérséklődése is.
MTI
