A statisztikai hivatal által közzétett első becslés elmaradt a szakértői várakozásoktól, ám elemzők valószínűsítik, hogy a részletesebb adatokra alapuló későbbi felülvizsgálatok során a most kimutatotthoz képest erősebbnek bizonyulhat a tényleges növekedés. A hazai össztermék (GDP) tavalyi első negyedévi növekedéséről kiadott előzetes becslés annak idején a gazdasági teljesítmény 0,1 százalékos bővülését mutatta negyedéves összevetésben; ezt korrigálta később a statisztikai hivatal a végleges 0,4 százalékra.
A brit gazdaság rekordhosszúságú, hat negyedévi recesszió után kezdett növekedni a tavalyi utolsó három hónapban, utolsóként a világ legnagyobb gazdasági erőcentrumai közül. A Bank of England (BoE) - a brit jegybank - meglehetősen kényes dilemmával küszködik, ugyanis a változatlanul igen lanyha gazdasági aktivitáshoz a felső tűréshatárt messze meghaladó, ráadásul gyorsuló inflációs ütem társul. A statisztikai hivatal e hét eleji bejelentése szerint a fogyasztói árindex márciusban 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a lakossági ingatlanszektor jelzálog- és egyéb költségeit is tartalmazó, szélesebb merítésű kiskereskedelmi árindex (RPI) pedig 4,4 százalékkal emelkedett tizenkét havi összevetésben. Egy hónappal korábban 3, illetve 3,7 százalékos volt az éves áremelkedés e két mutató alapján számolva.
A brit kormány a Bank of Englandnek 2 százalékos éves inflációs cél követését írja elő, plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréshatárral. A BoE - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság központi bankja - tavaly március óta mélységi rekordon, fél százalékon tartja irányadó kamatát. A brit jegybank kamatszintje tavaly januárban süllyedt minden korábbinál alacsonyabbra: az akkori fél százalékpontos csökkentéssel 1,50 százalék lett a kamatszint.
Az 1694-ben alapított jegybank alapkamata korábban soha nem ment 2 százalék alá. A Bank of England a szintén tavaly tavasszal kezdett kvantitatív enyhítéssel - vagyis a gazdaságélénkítő célú likviditáspótlással - már felhagyott, miután 200 milliárd font (58 ezer milliárd forint) "új pénzt" injekciózott a gazdaságba állampapírok és cégkötvények felvásárlásával. A kvantitatív enyhítés igen inflációveszélyes, viszont hatékony gazdaságösztönző pénzügypolitikai eszköz. A brit jegybank - elemzői vélemények szerint - megvárja a következő hónapok gazdasági teljesítményéről és inflációs pályájáról szóló további adatokat, mielőtt döntene a kvantitatív enyhítés esetleges folytatásáról.
További komoly gond forrása lehet ugyanakkor a brit államháztartási hiány, amelyet a bankmentő állami tőkejuttatások és a költségvetési ösztönző programok rekordszintre duzzasztottak. A brit statisztikai hivatal e héten közzétett előzetes becslése szerint a brit államháztartás nettó hiteligénye a márciussal zárult 2009-2010-es pénzügyi évben 152,8 milliárd font (45 ezer milliárd forint) volt; ez 10,87 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánynak felelt meg.
Ez a legmagasabb brit deficit azóta, hogy a statisztikai hivatal 1947-ben elkezdte az éves hiányösszesítések rendszeres közlését. Az egyik vezető londoni gazdaságelemző és előrejelző cég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) az első negyedévi előzetes GDP-adatok pénteki közlése utáni gyorselemzésében azt írta: a májusi brit parlamenti választások után várható költségvetési konszolidáció komoly visszahúzó erővel hathat a brit gazdaság növekedésére még 2012-ben is.
MTI/Menedzsment Fórum
