Sok még a nyitott kérdés az Orbán Viktor által kedden bejelentett 29 pontos akciótervvel kapcsolatban, lényeges például, hogy megmarad-e a szuperbruttó - vélekedik László Csaba, a KPMG adópartnere. Az egykori pénzügyminiszter szerint az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) minden bizonnyal elfogadja majd ezt a csomagot.
Még gazdagabbak lesznek a gazdagok?
"A kedden bejelentett egykulcsos személyi jövedelemadó mindenképpen pozitív változásnak tekinthető, jó üzenet a piacok felé, ugyanis az ilyen intézkedéseket szokták szeretni a nemzetközi befektetők" - vélekedik László Csaba. Orbán Viktor beszédében 16 százalékos egykulcsos szja-t javasolt, melyet várhatóan jövő januártól vezetnek be, emellett két év alatt fokozatosan megszűnik az adójóváírás intézménye, azaz lényegében eltörlik a minimálbér adómentességét.
A KPMG szakembere szerint az új szja-rendszer pluszjövedelmet juttat a magas jövedelműeknek, hiszen megszűnik a felső adókulcs, az alacsony jövedelmet bevallók viszont rosszul járnak a minimálbér megadóztatása miatt. "Ezt mindenképpen minimálbér-emeléssel kell majd kompenzálni. Szerintem ha két év alatt vezetik ki az adójóváírást, akkor ez alatt legalább annyival fog emelkedni a minimálbér, amennyi az adóterhelés" - vélekedik László.
Az adószakértő szerint főleg azok számára okozhat majd problémát a jóváírás megszüntetése, akik tényleg minimálbért keresnek, egy bizonyos szegmensben ez akár munkahelyek megszűnésével is járhat majd. Éppen ezért ez nem csak adózási, hanem fontos társadalompolitikai kérdés is lesz, amit a kormánynak kezelnie kell.
"Ha az összes jövedelem, tehát például a tőkejövedelem vagy a külön adózó jövedelem is 16 százalékkal adózik a jövőben, akkor az a személyi jövedelemadóban reformértékű változást jelent majd. Ugyanakkor egy teljes adóreform minden adónemet kellene, hogy érintsen, most viszont például a munkáltatói járulékokról nem esett szó. Éppen ezért szerintem ez a csomag a jövedelemadóknál reformértékűnek tekinthető" - mondta az mfor.hu kérdésére László Csaba.
Jöhetnek a kiskapuk a cégeknél
A személyi jövedelemadó mellett a társasági adóban is lesznek változások: a miniszterelnök bejelentése szerint az eddigi 50 millió helyett a jövőben 500 millió forintos nyereségig lesz kedvezményes adókulcs a cégek számára, nekik 19-ről 10 százalékra csökken a kulcs.
A KPMG szakembere szerint a fenti változásnak minden bizonnyal örülnek a kis és a közepes méretű cégek, azonban valószínűleg azzal nem számolt a kormány, hogy egy-egy tulajdonosnak több cége is lehet. "Egymilliárd forintos nyereségnél, ha azt két külön cégbe szervezi a tulajdonos, akkor máris 45 millió forintot megtakaríthat az adócsökkenés miatt, annyiért pedig már lehet, hogy lehajolnak a cégvezérek is" - mondta az egykori pénzügyminiszter.
A céges adózásban évek óta az iparűzési adó jelenti a legnagyobb problémát, az utóbbi időszakban több szakember is szorgalmazta ennek az adónemnek az eltörlését. A KPMG szakembere szerint azonban ez csak egy átfogó önkormányzati finanszírozási reformmal lenne megoldható, mivel így évente 500-550 milliárd forint esne ki az önkormányzatok kasszájából.
"Összességében közép- és hosszútávon fehéredés lehet a csomag következménye, de vannak olyan részei, melyek további kiskapukat is nyithatnak, amiket a híresen leleményes magyar emberek ki is használhatnak. Ilyen kiskapuk lehetnek például az ajándékozás illetékmentességén kapcsán, illetve a ház körül végzett munka adómentességén keresztül" - vélekedik a szakértő.
László Csaba szerint a kedden bejelentett akcióterv egy forintválságra adott gyors, megnyugtató csomag, így nem kell ettől strukturális reformokat várni. "Ezt a csomagot három nap alatt rakták össze, ez látszik is rajta" - értékelte a KPMG adópartnere.
Búcsúzhatunk a bankoktól
Az Orbán-csomag egyik meglepő eleme a bankadó, mely szintén korábban kiszivárgott, csak a mértéke volt mellbevágó. Korábban ugyanis arról lehetett hallani, hogy a kormány évente 100 milliárd forint körüli összeget szedne be a pénzintézetektől, Orbán Viktor viszont kedden 200 milliárdos bevételről beszélt.
"A piacon egyelőre nem világos, hogy ezt a 200 milliárdot évente, vagy három év alatt akarják beszedni, bár én a miniszterelnök szavaiból évi 200 milliárdot olvastam ki" - mondta László Csaba. A szakember hozzátette: arról is lehet hallani, hogy nem a bankok profitja, hanem a mérlegfőösszeg nagysága alapján vetnék ki az új adót, ez viszont jelentősen eltérő módon érintené az egyes bankokat a nyereséghez kötődő adókhoz képest. Jellegét tekintve ez olyan lenne, mint egy masszív iparűzési adó-emelés.
"Szerintem az iparűzési adó, a társasági adó és a banki különadó mellett nem lehet további 200 milliárdot kivenni a rendszerből, egy ilyen intézkedés a legalitás végső határáig indítana el egy adóoptimalizálást" – vázolta fel a KPMG szakembere. Hozzátette: jogilag semmi akadálya, hogy a bankok például vállalati vagy treasury üzletágukat más EU-országokba telepítsék.
Le lehet nyomni az EU torkán
"Remélem, hogy a kormánynak volt ideje előzetes egyeztetéseket folytatni az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Egy ilyen előzetes információcserére mód lehetett hétfőn az intézkedések bejelentése előtt" - gondolkodik László Csaba.
Az egykori pénzügyminiszter szerint a bejelentett akcióterv nem okoz nagy átrendezést a költségvetésben, a nemzetközi szervezeteknek minden bizonnyal csak az volt a lényeg, hogy a kormány ragaszkodjon a 3,8 százalékos hiánycélhoz, ne lazítsa fel a költségvetést. Ennek a kritériumnak pedig a csomag megfelel.
"Az Európai Bizottság általában nem szokta szeretni az adócsökkentést, de ezek az intézkedések szerintem nem ütik még meg a tűrésküszöböt, valószínűleg benyelik majd a nemzetközi szervezetek" - véli László Csaba. Szerinte a múlt heti forintválság előtt el lehetett volna fogadtatni egy 4,5-5 százalékos hiánycélt a nemzetközi szervezetekkel, azonban az utóbbi napokban a kormány eljátszotta ezt a mozgásterét.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
