A bécsi keltezésű Le Monde-tudósítás szerint egy évvel a médiatörvény által kiváltott tiltakozás után Magyarország ismét a kritikák kereszttűzbe került: a kormányzatot az a vád érte, hogy "maga alá akarja rendelni az igazságszolgáltatást és a jegybankot, megsértve ezzel azokat az európai és nemzetközi szabályokat, amelyek annak függetlenségét garantálják".
A cikkszerző Joelle Stolz ismertette Viviane Reding, a Európai Unió igazságügyi biztosa levelének főbb pontjait az alaptörvénnyel és a bírák nyugdíjaztatásával kapcsolatos aggályokról. A lap szerint az Európai Bizottság szeretné tudni, hogy az utóbbi kérdésben az Orbán-kabinet milyen érvekkel tudja álláspontját igazolni, miután egy, a pilótákat érintő hasonló jellegű szabályozás tárgyában Németországot már elítélték az életkorral kapcsolatos diszkrimináció miatt.
Brüsszelt azonban a tudósító szerint az is nyugtalanítja, hogy az igazságszolgáltatási apparátus mostantól az Országos Bírósági Hivatal kezeiben összpontosul, amelynek kilenc évre kinevezett elnöke egyedül jelölheti ki a bírákat. A lap megjegyezte, hogy a posztra a miniszterelnök, a Fidesz egyik európai parlamenti képviselőjének a feleségét, Handó Tündét "neveztette ki a parlamenttel" - amelyben kétharmados többséggel rendelkezik -, aki ráadásul a kormányfő feleségének a barátnője. Arra is kitért, hogy a jegybankot érintő törvény Brüsszel mellett Washingtonban is "megdöbbenést" váltott ki, "negatív reakciók" érkeztek a Nemzetközi Valutalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság részéről is, valamint "fokozta a befektetők félelmeit".
Egy másik, prágai keltezésű tudósításban a Le Monde arról számolt be, hogy Csehország és Magyarország "nem fog bármilyen feltételekkel csatlakozni" a gazdasági kormányzásról szóló kormányközi szerződéshez. A cikkszerző, Martin Plichta szerint támogatják a szigorúbb költségvetési szabályokat, de jelezték, hogy az adóharmonizáció nehezen elfogadható akadályt jelent.
A The Wall Street Journal az EU és az IMF megszakította Magyarországgal a tárgyalásait című írásában idézi Cséfalvay Zoltánt, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkárát, aki kifejti, hogy Budapest kész más típusú megállapodásokat is kötni. "Meglátjuk, hogy az IMF mit ajánl" - mondta.
A magyar államtitkár azt hangoztatta, hogy Magyarország jelenleg sokkal jobb helyzetben van, mint 2008-ban volt, amikor első európai országként az EU és az IMF megsegítésére szorult, miután a világ hitelpiacai befagytak az amerikai Lehman Brothers amerikai befektetési bank összeomlása nyomán.
Cséfalvay a The Wall Street Journal szerint kifejtette azt is, hogy a magyar gazdaság 2011-ben növekedett, a költségvetési hiánya az EU által megszabott 3 százalék alatt maradt, folyószámlája többletet mutat.
MTI
