Tavaly év végén az utolsó negyedévben 3,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság a korábbi 3,3 százalék után. Azzal kapcsolatban, hogy mit hozott az idei első negyedév, megoszlanak az elemzői vélemények: míg egyesek lassulásra, mások gyorsuló növekedésre számítanak. A főbb, havi KSH-adatokkal rendelkező ágazatok teljesítménye alapján úgy tűnik, minden esély megvan arra, hogy kisebb meglepetést okozzanak a holnap publikált számok. Mindezt megalapozza, hogy az első három hónapban tovább remekelt az ipari teljesítményünk, szinte töretlen lendülettel bővül a kiskereskedelmi forgalom, és a várakozásokkal ellentétben az építőipar sem esett vissza, a külkereskedelem pedig szintén jól muzsikált.
Noha havi részletességű adatok a mezőgazdaság teljesítményéről nem állnak rendelkezésre, azt kizártnak tartanánk, hogy akkora visszaesést szenvedett volna el az ágazat, hogy a teljes gazdaságot lehúzná. Főleg annak tükrében, hogy bár az összefoglaló cikkünkben a külkereskedelemmel foglalkozunk, ám az csak a termékforgalomra vonatkozik, a szolgáltatások, mint például az amúgy remeklő turizmus nincs benne. Így ez utóbbi is még egy olyan plusz tényező, mely megerősíti feltételezésünket, miszerint nem okozhat csalódást az első negyedév, sőt!
Költekezünk-költekezünk...
A GDP felhasználói oldalán lévő háztartások fogyasztására leginkább a kiskereskedelmi forgalmi statisztikából következtethetünk. A havi adatokat vizsgálva az látszik, hogy bár negyedéves bázison nem biztos, hogy nagymértékkel túlszárnyaltuk volna a tavaly év végi szintet, hiszen a február és a március is stagnálást hozott előző hónaphoz viszonyítva. Az egy évvel ezelőtti fogyasztás meghaladására ugyanakkor minden esély megvan.
Idén januárban ugyanis éves bázison egy 8,7 százalékos növekedést követett egy 6,4 és egy 5,1 százalékos, és egy évvel ezelőtt is hasonló teljesítmény mutatkozott. Az idei fogyasztást elsősorban az üzemanyagok árának jelentősebb csökkenése, pontosabban a korábbiaknál jóval alacsonyabb szintje motiválta.
Dübörög az ipar
A GDP termelői oldalán lévő ipari termelésünkre nem lehet panasz. Az első háromhavi adatokat nézve ugyanis látható, hogy mind havi, mind pedig éves bázison túlszárnyalja a korábbi teljesítményeket. Ebből fakadóan megengedjük magunknak azt az óvatos következtetést, hogy az első negyedév gazdasági teljesítményének húzóágazata lehetett az ipar.
Havi szinten igaz, hogy februárban egy kisebb visszaesés mutatkozott, ám a márciusi adat ezt jócskán felülírta a 2,6 százalékos plusszal, januárban pedig 5,1 százalékos volt a növekedés mértéke. Hasonló volumenű havi bővülésekre nagyon régen nem volt példa egyébként.
Éves bázison is ugyanennyire jó a helyzet. Míg egy évvel ezelőtt ugyanis a termelés 6-8 százalék közötti mértékekkel növekedett szezonálisan és naptárhatással kiigazítva, addig idén a 8,6 százalékos pluszt egy 6 és egy 9 százalékos növekedés követte.
Meglepő építőipar
Egy évvel ezelőtt a választási hajrá igencsak meglátszódott az építőipar számain, a növekedés üteme azonban az év további részében fokozatosan mérséklődött. Ez a folyamat teljesen összahngban volt azzal a feltevéssel, hogy a parlamenti és az önkormányzati választásokat követően visszaáll az ágazat teljesítménye a korábbi lanyhább szintre. Ez azonban nem történt meg, hiszen az elmúlt hónapokban folyamatosan meglepő adatokkal találkozhatunk. Igaz, a választások előtti szinttől jócskán elmarad a mostani teljesítmény, ám az akkor magas szinthez viszonyítva is képes növekedni az ágazat.
A grafikonokon jól látható, hogy havi szinten az elmúlt egy év legjobb teljesítményeit mutatta az építőipar, az éves bázisú növekedéseket tekintve azonban bár elmaradás látszik, ez csak a bővülés mértékének lassulásával ér fel.
Remekel a külker is
Ahogy azt a cikkünk felvezetőjében már megfogalmaztuk, a külkereskedelmi egyenleg látványos növekedése is sokat adhatott a gazdaságunk első negyedéves bővüléséhez. Noha meglehetősen ingadozó havi adatokat látni a grafikonon, ha összessítve vizsgáljuk az idei és a tavalyi első három hónap számait, látható az idei jobb teljesítmény.
Székely Sarolta
mfor.hu
