3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Londoni elemzők szerint egyes kelet-európai gazdaságokra is hatással lehet a betétek jelentős mértékű kivonása a görög bankrendszerből.

A Financial Times által csütörtökön idézett adatok szerint az idei év első két hónapjában a betétesek 10 milliárd eurót vontak ki a görög pénzintézetekből; ez a teljes bankrendszer-szintű betétállománynak hozzávetőleg a 4,5 százaléka.

Az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatértékelő és tanácsadó csoport erről kiadott csütörtöki helyzetértékelésében kiemelte: a görög bankok jelentős hitelezői számos délkelet-európai gazdaságnak - a négy legnagyobb görög bank összesített térségi kinnlevősége 75 milliárd euró -, és az esetleges kihelyezési szigorítások makrokockázatot jelentenek ezekben a gazdaságokban, különösen Romániában és Bulgáriában, de több egykori jugoszláv tagköztársaságban is.

Az Eurasia Group csütörtöki londoni elemzése szerint a térségi makrocsatornákon keresztül az ezekben az országokban szintén jelentős kinnlevőség-állománnyal jelenlévő osztrák bankokra is hárulhatnak negatív következmények a görög bankkockázatból. A ház felidézi, hogy az osztrák bankrendszer kinnlevőségeinek értéke a kelet-európai térség egészében az éves osztrák hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 60 százalékával egyenlő.

Az elemzés szerint emellett a görög bankszektor likviditási helyzetével kapcsolatos aggodalmak erősíthetik a görög kormány késztetését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségének igénybevételére. A görög kormány ugyanis jól tudja, hogy nemzeti, sőt uniós szinten is korlátozottak a bankok támogatására rendelkezésre álló kapacitások - áll az Eurasia Group csütörtöki londoni helyzetértékelésében.

Görögország mint szuverén adós kockázati megítélése mindeközben folyamatosan romlik. A tízéves futamidejű, piacon lévő görög államkötvény hozama a csütörtöki londoni kereskedésben 7,4 százalék fölé emelkedett, magasabbra, mint a görög euróövezeti csatlakozás óta bármikor.

A Financial Times a hét elején azt írta, hogy a görög kormány - most első ízben - feltörekvő piacokra szakosodott amerikai befektetőket próbál megkörnyékezni egy új dollárkötvénnyel, miután a görög kötvények iránti kereslet Európában "markánsan csökkent" az utóbbi időszak egymást követő kibocsátásai során.

Az egyik vezető londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szintén e héten ismertetett idei első negyedéves adóskockázati összesítése szerint - amely a törlesztéskockázatra kötött hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS), vagyis a fizetési leállások elleni adósságpiaci biztosítási tranzakciók árazása alapján listázta az egyes szuverén adósokat - a súlyos adósság- és államháztartási gondokkal küszködő Görögország változatlanul a világ tíz legkockázatosabb adós államának mezőnyében szerepel, a kilencedik helyen.

Görögország olyan adós országokkal osztozik a felső tízes törlesztéskockázati listán, mint Venezuela, Pakisztán, Ukrajna, Irak, vagy Egyiptom.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!