A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemző részlegének szakértői, akik hétfő hajnalban, a nagy citybeli házak közül elsőként tették közzé részletes értékelésüket a költségvetési tervezetről, elemzésükben kiemelték: a nyugdíjpénztári vagyonnal kapcsolatos tervek hosszú távon kínálati oldali nyomást teremthetnek a helyi adósságpiacon, tekintettel a magánnyugdíj-alapok csökkenő keresletére.
A GS szerint a piaci hatás függ attól is, hogy hányan lépnek át az állami rendszerbe.
A kormányzati várakozásnál "konzervatívabb" feltételezéssel élve, ha például a magán-nyugdíjpénztári tagok fele átlép, az hozzávetőleg 1500 milliárd forint vagyonhoz juttathatja a kormányt. Ha ebből 540 milliárd forintot az állami társadalombiztosítási rendszer támogatására fordítanak, a kormány számára marad mintegy 940 milliárd forint - a hazai össztermék (GDP) éves értékének 3,3 százaléka - az államadósság csökkentésére. Ezzel azonban a kormány még mindig messze lenne az EU által felső tűréshatáraként megszabott 60 százalékos GDP-arányos államadósság-ráta teljesítésétől.
Ha a kormányzati várakozásoknak megfelelően magán-nyugdíjpénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami rendszerbe, azzal a GDP-érték 7,4 százalékának megfelelő összeg állna rendelkezésre adósságcsökkentésre - ismertették számításaik eredményeit a Goldman Sachs londoni elemzői.
A GS szakértői szerint hosszabb távon a felvázolt nyugdíjpénztári művelet inkább kötelezettség-kezelésre, semmint tényleges adósságcsökkentésre emlékeztet, és összességében növeli a jövőbeni teljes állami kötelezettség-állománnyal kapcsolatos bizonytalanságokat. A kormánynak - a nyugdíjak kifizetésével - valamikor mindenképpen teljesítenie kell a nyugdíjasokkal szembeni kötelezettségeit. A remény az, hogy az adóintézkedések serkentik a munkapiaci részvételt, és nagyobb családokat eredményeznek, növelve a jövőbeni társadalombiztosítási befizetéseket.
Ez azonban jelentős és hosszú távú kockázat: ennek az elképzelésnek a sikeréről akkor lehet majd beszélni, ha "a Matolcsy (György nemzetgazdasági) miniszter által remélt egymillió fiatal magyar megjelenik a munkapiacon - vagyis úgy húsz év múlva" - fogalmaztak a Goldman Sachs elemzői.
A GS szerint mindez valószínűleg nehéz helyzetbe hozza a hitelminősítőket. A ház ugyanakkor nem számít a magyar adósosztályzat "többszörös leminősítésére", inkább azzal számol, hogy a hitelminősítők figyelni fogják a költségvetési fejleményeket, mielőtt bármilyen döntést hoznak.
A befektetésre ajánlott szint alá, vagyis "bóvli" kategóriába visszaminősíteni egy országot komoly jelentőségű lépés, így azoknak a hitelminősítőknek, amelyeknek magyar adósosztályzata néhány fokozattal a "bóvli" szint felett van, "nagyobb mozgásterük lesz véleményük kifejtésére" - vélekedtek a Goldman Sachs citybeli elemzői.
A "bóvli" sávba történő visszaminősítés kockázata jelenleg a Standard & Poor's hitelminősítő részéről áll fenn. Az S&P "BBB mínusz" szintű, negatív kilátású magyar osztályzata ugyanis a befektetési kategória legalsó fokozata. Ha a Standard & Poor's ezt a magyar besorolást rontja, azzal Magyarország ennél a cégnél elvesztené befektetésre ajánlott osztályzatát.
A Standard & Poor's július végén jelentette be Londonban, hogy az addigi stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a magyar adósbesorolás kilátását, arra a véleményére hivatkozva, hogy "a kormány egyes intézkedései kedvezőtlenek lehetnek a magyar gazdaság középtávú makrokilátásaira". Akkori elemzésében az S&P e lépések között első helyre sorolta a pénzintézetekre kirótt adót.
Magyarország szuverén adósságát a három legnagyobb hitelminősítő - S&P, Moody's Investors Service, Fitch Ratings - egyaránt a közepes befektetői sávban, de három különböző szinten tartja nyilván. Az S&P "BBB mínusz" osztályzatánál a Fitch egy fokozattal magasabb, "BBB", a Moody's még eggyel jobb, "Baa1" (a másik két cég módszertanában "BBB plusz"-nak megfelelő) besorolással listázza a magyar államadósságot.
A Goldman Sachs úgy összegzi hétfői hajnali elemzését, hogy a hétvégén bejelentett költségvetési tervek rövid távon javítják a magyar adóssághelyzet jelzőszámait, mivel az adósságállomány és az adósságszolgálati teher csökkenni fog, és a kormány jelentős vagyontömeget vesz át, amelyet a következő időszakban finanszírozás-kezelésre lehet használni; ez pozitív fejlemény.
Középtávon azonban - különösen azután, hogy a pénzügyi szektorra kirótt válságadók kifutnak - a kormánynak alacsonyabb bevételekből kell teljesítenie az adósságszolgálati kötelezettségeket, éppen akkor, amikor az IMF-hitelek törlesztései esedékessé válnak. Ez ronthatja az adósbesorolási kilátásokat.
A GS közölte: fenntartja azt a véleményét, hogy ha a magyar kormány nem tesz egyértelmű lépéseket a strukturális hiány csökkentésére, akkor valószínűtlen, hogy a költségvetési konszolidációs tervek a magyar befektetési termékek kockázati felárainak tartós mérséklődéséhez vezetnek, és végső soron fenntarthatatlannak bizonyulhatnak, amint az átmeneti adóintézkedések kifutnak és az IMF-adósság jelentős része esedékessé válik.
MTI
