A bankoknak köszönhető a recesszió
A magyar bankrendszer sokkellenálló képessége jelentősen javult, ugyanakkor továbbra is komoly probléma, hogy a pénzintézetek nem tudják támogatni a gazdasági növekedést - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn bemutatott friss stabilitási jelentésében.
A jegybank szakemberei szerint ma a bankrendszer ha akarna, tudna hitelezni, a probléma a hajlandóságban van. Ennek oka egyrészt a portfólió erős romlása miatti céltartalékképzés, másrészt pedig a fennmaradó szigorú fiskális feltételek, magas adók, melyek egyaránt csökkentik a bankok jövedelmezőségét.
"Elsősorban a vállalati hiteleknél látunk szigorú feltételeket a bankoknál, a lakossági hiteleknél inkább a keresleti tényező erősebb. Ugyanakkor egyik területen sem számítunk jelentős fordulatra 2015 előtt" - emelte ki Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója.
A jegybank most vezette be az úgynevezett Pénzügyi Kondíciós Indexet (PKI), mely azt mutatja, hogy az idei első félévben a bankrendszer 2 százalékkal vetette vissza a gazdaság növekedését. Vagyis ha a pénzintézetek problémái kisebbek lennének, ha nem is támogatnák a növekedést, de legalább semleges lenne a hatás, akkor a gazdaság nem esett volna vissza az év első felében. "Kijelenthető, hogy ma a gazdaság csökkenését a bankrendszer okozza" - mondta Nagy Márton.
Továbbra is komoly kockázatok vannak
A javuló likviditási- és tőkehelyzet ellenére a jegybank szakértői továbbra is komoly problémákat, lehetséges veszélyeket látnak. Ilyen kockázat többek között az eurózóna folytatódó adósságválsága, a romló növekedési kilátások, a nagyon rossz jövedelmezőség, a külföldi forráskiáramlás esetleges gyorsulása.
Az MNB szokás szerint most is elvégezte stressztesztjét a bankrendszerben, a teszt eredményei azt mutatják, hogy a likviditási körülmények még egy kedvezőtlen helyzet esetén is jelentősen javultak tavasz óta. A tesztben már számoltak a fennmaradó bankadóval, emellett a jegybank becslései szerint a tranzakciós illetéket teljes egészében az ügyfelekre hárítják majd a pénzintézetek.
A szolvencia stresszteszt azt mutatja, hogy alappályán két év alatt további 555 milliárd forintnyi hitelezési veszteségük keletkezhet a bankoknak, ez nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a lakossági és a vállalati portfóliók között. Stresszhelyzetben a hitelezési veszteség 971 milliárd forintra emelkedhet. A mostani elemzésben a gazdaság vártnál 4,3 százalékkal nagyobb visszaesését, a CDS-felár 300 bázispontos emelkedését, a forint 15 százalékos gyengülését és az ingatlanárak 10 százalékos csökkenését vették stresszforgatókönyvnek a szakemberek.
A teszt tanulságai azt mutatják, hogy a fent felvázolt stresszforgatókönyv esetén is a bankrendszer mindössze 5 százalékának lennének tőkeproblémái. Ennek oka, hogy az elmúlt években az anyabankok összesen 2,4 milliárd eurónyi friss tőkét juttattak magyar leányvállalataiknak, ami nagyon jelentős feltőkésítést jelent - emelte ki Nagy Márton. Mindezek mellett ugyanakkor 2009 óta összesen 14 milliárd euróval csökkent a magyar bankrendszer külföldi forrásainak összege, ez is azt mutatja, hogy nincs hitelezés, ezért kevésbé vannak ráutalva a külföldi forrásokra a bankok.
Az MNB szakembere azt is kiemelte, hogy a hitel/betét mutató a 2008-2009-es 160 százalék körüli szintről 118 százalékra csökkent. Ha ilyen ütemben folytatódik ez, akkor az idei év végére 110 százalék körülre, jövőre pedig 100 százalék körülre eshet ez az arány, vagyis a teljes hitelezést betétekből finanszírozhatják a bankok. Ez alapvetően kedvező folyamat, de a csökkenés gyorsasága aggasztó lehet, mert rontja a gazdaság növekedési kilátásait.
A további kockázatok között említette Nagy Márton a portfólió romlását, mely elsősorban a vállalati hitelek esetében nagyon jelentős, a jövőben akár 25 százalékra is emelkedhet a nem teljesítő hitelek aránya ezen a téren. A háztartások esetében az árfolyamgát miatt alacsonyabb aránnyal számol a jegybank.
A portfólió esetében nem csak a nem teljesítő hitelek aránya, hanem azok értékvesztéssel való fedezettsége is lényeges, ezen a téren nem állnak túl jól a hazai bankok - mondta az MNB igazgatója. A jelek szerint elsősorban a projekthitelek és a devizaalapú jelzáloghitelek esetében tapasztalható alulfedezettség.
A stabilitási jelentésben a nemzeti bank arra is felhívja a figyelmet, hogy a bankok veszteségeik egy részét át tudják hárítani a rendben fizető adósokra, európai összehasonlításban nagyon magas a kamatmarzs aránya a mérlegfőösszeghez viszonyítva. Nagy Márton szerint ez hosszútávon nem kedvező folyamat, ezért igyekezni kellene változtatni rajta.
Beke Károly
mfor.hu
