Megemelte inflációs prognózisát a jegybank, az MNB szerint az idén 6,3 százalékkal emelkednek a fogyasztói árak, szemben a februárban prognosztizált 5,9 százalékkal - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn kiadott inflációs jelentésében. Az infláció 2008 negyedik negyedévére 6,2 százalékra, a jövő év negyedik negyedévére 3,4 százalékra csökken. Az idén az első negyedévi 6,9 százalékról fokozatosan csökken az infláció: a második negyedévben 6,6 százalékra, a jövő év első negyedévében 4,8 százalékra, majd 2009 végére 3,4 százalékra mérséklődik. A 2009. évi átlagos fogyasztói árindex 4,2, a 2010. évi pedig 3 százalék lesz. A februári jelentésben 2009-re még 3,6 százalékos inflációt prognosztizált az MNB.
Az MNB a kamatemelés mellett megemelte a saját inflációs céljait – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A szakértő elmondta, hogy a Monetáris Tanács most ismerte be először, hogy az inflációs célok nem tarhatóak.
Növekszik a bérinfláció veszélye
Leginkább aggasztónak az tűnik, hogy a magánszféra béremelkedési ütemére vonatkozó várakozások radikálisan megemelkedtek, idáig a jegybank 7,9 százalékos növekménnyel számolt, amit most felfelé, 9 százalékra módosított. Kedvező hír viszont, hogy az első negyedéves kedvező GDP adata után az MNB az éves előrejelzését 2 százalékról 2,2 százalékra növelte meg. A jövő évi tervet 3 százalékról pedig 3,2 százalékra emelte meg gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseit.
Ezzel párhuzamosan a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP arányában idén 4,9 százalékos, jövőre 4,8 százalékos lesz a jegybank szerint. A prognózis alapján idén 5,3 milliárd eurós, jövőre pedig 5,5 milliárd eurós folyó mérleghiányt várnak a jegybank szakértői.
Költségsokk a gazdaságban
A Monetáris Tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció korábban vártnál lassabb ütemű csökkenése jellemzi - áll a testület mai ülése után közétett közleményben. Az infláció hazai és nemzetközi eredetű költségsokkok hatására a korábban vártnál lassabban mérséklődik: 2009-ben, változatlan monetáris kondíciók mellett, számottevően meghaladhatja az inflációs célt, 2010-ben viszont - amennyiben a felfele mutató jelentős kockázatok nem realizálódnak - elérheti azt. A kibocsátási rés - részben a költségvetési politika kereslet-visszafogó hatására - a teljes előrejelzési horizonton negatív, ami a vállalatok árazási és bérezési döntéseire gyakorolt fegyelmező erejénél fogva segíti a dezinflációt. A külső és belső egyensúlyi helyzet javulása várhatóan mérsékli a gazdaság sérülékenységét.
A monetáris politika számára releváns időhorizonton ugyanakkor jelentősek a felfelé mutató kockázatok. A továbbra is fennálló alkalmazkodási kényszer ellenére, a sorozatos költségsokkok következtében a bérdinamika mérséklődése a korábban vártnál lassabb lehet. Növeli az inflációs veszélyt, ha a gazdasági szereplők nagyobb teret engednek a költségsokkok továbbhárításának, illetve ha árazási és bérezési döntéseikben az alappályában feltételezettnél erősebben támaszkodnak a múltban tapasztalt inflációra. Ezt a kockázatot erősítené, ha folytatódna a globális inflációs környezet elmúlt időszakban tapasztalt romlása.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az eddig megtett monetáris szigorítás - a gazdaságot érő erőteljes költségsokkok ellenére - elősegíti az infláció további csökkenését. Mivel úgy látja, hogy az inflációs cél teljesülését a monetáris politika számára releváns időhorizonton jelentős felfelé mutató kockázatok övezik, az alapkamat emelése mellett döntött.
