Nem előrejelzés, hanem technikai kivetítés
Tavaly készítette el először az államháztartásra vonatkozó technikai kivetítését a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melynek egyik célja, hogy a jegybank elnökének munkáját támogassa a Költségvetési Tanács elnökeként.
További cél, hogy a fokozatosan érvényesülő fiskális, makrogazdasági és munkaerőpiaci folyamatok hatásait bemutassák középtávon az államháztartásra nézve. Az elemzésben 2016-ig részletes államháztartási előrejelzést és arra épülő adósságpálya-kivetítést készítettek, majd 2016 és 2026 között az adósságpálya várható alakulását vázolták fel.
"Fontos kihangsúlyozni, hogy ez nem előrejelzés, hanem technikai kivetítés. A legfontosabb különbség, hogy nem a legvalószínűbb forgatókönyvet vettük figyelembe, hanem azt, hogy változatlan fiskális- és gazdaságpolitika mentén hova jutunk el az időszak végére" - emelte ki Fehér Csaba, az MNB szakértője.
2026-ra lehet 60 százalék alatt az adósság
A tanulmány legfontosabb üzenete az, hogy a tavaly év végi 80 százalék feletti szintről 2026-ra 59,4 százalékra csökkenhet a GDP-arányos államadósságunk. Ezzel eleget tennénk a 60 százalékos maastrichti kritériumnak, viszont magasabb lenne, mint az Alaptörvényben lefektetett 50 százalékos cél.
"Az eurózónához való csatlakozáskor hivatalosan nem kell megfelelni a 60 százalék alatti adósságszint kritériumának, a hivatalos megfogalmazás szerint fenntarthatóan csökkenő adósságpálya kell. Éppen ezért a fentiek nem jelentik azt, hogy Magyarország 2026-ig nem teljesíti az eurócsatlakozás feltételeit" - hangzott el a jegybank keddi rendezvényén.
A nemzeti bank tanulmánya kiemeli, hogy 2006 és 2011 között hozzávetőlegesen 15 százalékkal nőtt a GDP-arányos adósságunk, amiben egyszeri hatások is szerepet játszottak. A 2008-ban felvett IMF-hitel például 5,5 százalékkal emelte az adósságrátát, míg a magánnyugdíjpénztári vagyonok bevonása 4,9 százalékkal csökkentette hazánk adósságát.
Az adósság átlagos finanszírozási költsége trendszerűen csökkent az utóbbi tíz évben, amiben szerepe volt az IMF-hitel alacsony kamatozásának is, mely miatt egyre kevésbé volt piaci forrásra ráutalva az ország az elmúlt években.
"A jelenlegi adósságszintet 0,5-0,7 százalékos elsődleges többlettel lehet stabilizálni, számításaink szerint ennél magasabb lesz a költségvetés elsődleges többlete, ez teszi lehetővé az adósságráta fokozatos csökkenését" - mondta Fehér Csaba. Az elsődleges többlet mellett a növekedés is hozzájárul a ráta csökkenéséhez, a 2016 utáni időszakban egy "normalizálódó" világban 2,5 százalékos átlagos növekedéssel számol a jegybank.
Az adósságráta technikai kivetítésekor a nemzeti bank stresszforgatókönyvekkel is számolt. Eszerint ha például a hiány fél százalékkal eltér az alappályán várttól, akkor az 5,4 százalékkal téríti el az adósságrátát 2026-ra, míg egy a várttól fél százalékkal elmaradó növekedés 3,4 százalékos, a finanszírozási költségek egy százalékos emelkedése pedig 3,9 százalékos eltérést jelent az időszak végére jósolt 59,4 százalékos adósságrátához képest.
"Ha az alaptörvényben lefektetett 50 százalékos adósságszintet el akarjuk érni 2026-ra, akkor vagy erőteljesebb növekedésre, vagy további kiigazításra, vagy pedig alacsonyabb finanszírozási költségekre van szükség. Ha a kiigazítást választjuk, akkor 2017-ben egy lépésben 0,9 százalékos, vagy 2020-ban 1,2 százalékos korrekció kell, vagy évente átlagosan 0,2 százalékkal kell javítani az egyenleget, hogy elérhető legyen az ambiciózus cél" - vázolta fel az MNB szakembere.
2016-ig folyamatosan meglehet a 3 százalék alatti hiány
Az elemzésben az MNB szakemberei figyelembe vették a közelmúltban bemutatott Széll Kálmán Terv 2.0 hatásait is, a számítások szerint ezek az intézkedések 2014-től évente 1,4 százalékkal javítják a költségvetés elsődleges egyenlegét. "A következő öt évben érvényesülhet ezeknek az intézkedéseknek a hatása, a háztartások alkalmazkodása miatt emelkedhet a megtakarítások összege, viszont a háztartások fogyasztása a jelenlegi alacsony szinten stabilizálódhat" - emelte ki Fehér Csaba.
A jegybank előrejelzése szerint a költségvetési hiány a 2016-ig tartó időhorizonton végig a GDP 3 százaléka alatt marad. Idén a zárolt fejezeti tartalékok törlésével elérhető a kormány 2,5 százalékos célja.
A munkaerőpiacot illetően az MNB arra számít, hogy az aktivitási ráta fokozatosan javul majd, 2026-ra 61,6 százalékot ér el, emellett a munkanélküliség csak 2024-ben csökken 10 százalék alá. A fentiek függvényében 2026-ban mintegy 150 ezer fővel lehet magasabb a foglalkoztatottak száma, mint jelenleg.
Beke Károly
mfor.hu
