A jelentés szerint a nemteljesítő hitelek aránya csökken, de tovább kell mérsékelni.
Az elemzés szerint a vállalati hitelezésben - különösen a kkv-knál - fordulat állt be 2016-ban, amiben nagy szerepük volt a jegybanki programoknak. A kkv-hitelezés piaci alapú növekedése a jegybank szerint a növekedési hitelprogram (nhp) kivezetésével is töretlenül folytatódhat. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy az éves hiteldinamika 5-10 százalékos ütemének fenntartásához a garanciaintézmények nagyobb kockázatvállalása szükséges.
A piaci hitelprogramhoz kapcsolódó vállalásokat a bankok több mint fele teljesítette időarányosan. A vállalatok a finanszírozási feltételek enyhülését érzékelik, a második fél évben várhatóan a hosszabb futamidejű hitelek iránt is bővülhet a vállalati kereslet - áll a jelentésben, amely szerint fordulat következett be a lakossági hitelezésben is, június óta - 2008 óta először - a folyósítások már meghaladják a törlesztéseket, elsősorban a majdnem 50 százalékkal bővülő lakáshitelezésnek köszönhetően. A második fél évben a csoknak köszönhetően a hitelkereslet további élénkülését várják az MNB szakértői, 2018-ra 2 százalék körüli évesített növekedést prognosztizálnak.
Az elemzés szerint a jegybanki adósságfék-szabályok egészséges mederben tartják a hitelezést, de elmozdulásra volna szükség a rögzített kamatozású hitelek felé, ehhez azonban az árverseny erősödésére van szükség, mivel a fix kamatozású hitelek felára Magyarországon nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas, 2015 negyedik negyedévében 175 bázispontos prémium mellett helyezték ki ezeket.
A felárak mérséklésében kiemelten fontos a nemteljesítő állomány csökkentése, ami kedvezően hatna a működési költségekre is. A háztartási nemteljesítő ráta 21 százalék, ezért további intenzív portfoliótisztításra van szükség.
A jegybank szerint az élénkülő lakáspiac és lakáshitelezés kiemelt figyelmet követel, de a lakásárak intenzív emelkedése egyelőre nem tekinthető kockázatosnak. A lakáspiac erősen szegmentált, Budapesten erőteljes áremelkedés van, a kisebb településeken azonban ez kevésbé jellemző, ezért ott a nemteljesítő jelzáloghitel-portfólió fedezetállományának önkéntes értékesítése továbbra is nehézkes.
A bankrendszer 2016 első felében az előző évekhez képest kimagasló nyereséget ért el, a tőkearányos megtérülés részben egyedi hatásoknak - például az értékvesztés-felszabadításnak - köszönhetően 9 százalék közelébe emelkedett. Az idén a tőkearányos és az eszközarányos jövedelmezőség is kiemelkedő lehet.
A szektor költséghatékonysága azonban a korábbi racionalizálások ellenére nem javult számottevően az elemzés szerint, a nemteljesítő portfólió kezelése pedig továbbra is érdemi kapacitásokat köt le. A költséghatékonyság javulásának a bankrendszeren belüli verseny - különösen a lakossági hitelezésben kialakuló árverseny - tudna lökést adni.
A bankrendszer stabilitási kockázatai alacsonyak, stressztűrő képessége az elmúlt fél évben javult. A szektor likviditásfedezeti mutatója közel 200 százalék, nem konszolidált tőkemegfelelési mutatója továbbra is kimagasló, június végén 21,2 százalék volt - állapította meg a jelentés.
A kiváló tőkehelyzet, a javuló jövedelmezőség, a nemteljesítő állomány egyre magasabb fedezettsége, valamint az ingatlanpiac fellendülése segíti az erőteljesebb portfoliótisztítást, ami a középtávon fenntartható jövedelmezőség záloga.
A jelentés kitér arra is, hogy a külső kockázatok emelkednek, a legfőbb rizikót közülük a válság örökségei jelentik az EU bankrendszerében, valamint a geopolitikai fejlemények és a tartósan alacsony kamatkörnyezet. A negatív hozamok rombolják a bankok profitabilitását és növelhetik a kockázatokat.
MTI
