A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2026 első kamatdöntő ülésén is szinten tartotta a 2024 szeptembere óta 6,5 százalékon álló alapkamatot.
A döntés nem okozott meglepetést, annak ellenére sem, hogy tavaly decemberben a Magyar Nemzeti Bank változtatott a kommunikációján azzal, hogy Varga Mihály jegybankelnök az ülésről-ülésre történő, adatvezérelt megközelítést hangsúlyozta a monetáris politikában.
Az ülést követő, 15 órakor kezdődő sajtótájékoztató legfontosabb kérdése az volt, hogy Varga Mihály jegybankelnök milyen iránymutatást ad a jövőbeli kamatcsökkentési ciklus megkezdésével kapcsolatban, amit az elemzők többsége márciusra, még az április 12-i országgyűlési választások előttre tesz. De vannak olyan hangok is, akik szerint már februárban elindulhat a monetáris lazítási ciklus.
Emellett arra is külön figyelem irányult, hogy a legfontosabb inflációs kockázatokat (az árrésstop esetleges kivezetése, a szolgáltatások átárazása, a bérinflációs nyomás fokozódása, illetve a lakosság inflációs várakozásainak magas szinten ragadása) miként látja a Magyar Nemzeti Bank.
Összességében 2026-ban az elemzők csökkenő fogyasztóiár-indexet várnak, ami a 2025-ös 4,4 százalékról idén 3,5 százalékra mérséklődhet.
Egyhangú volt a kamattartás
„A Magyar Nemzeti Bank elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése mellett. A döntés egyhangú volt, más javaslat nem merült fel. Indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása, az óvatos és türelmes megközelítés” – kezdte tájékoztatóját Varga Mihály.
Majd megismételte a decemberi üzenetet: a jegybank folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és körültekintően, adatvezérelten, ülésről-ülésre dönt majd.
Hozzátette: a jegybank továbbra is a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá az inflációs várakozások horgonyzásához és az inflációs cél fenntartható eléréséhez. A Monetáris Tanács nem változtatott az előretekintő iránymutatásán sem. A nagy jegybankoktól is változatlan kamatpályára lehet számítani: az amerikai központi bank, a Fed részéről mérsékelt kamatcsökkentések, az Európai Központi Banktól pedig kamattartás várható.
Sok érdekesség lapul az infláció mélyén
Az inflációs várakozások ezt követően is hangúlyos szerepet kaptak. Varga Mihály megemlítette, hogy a lakosság áremelkedéssel kapcsolatos várakozásai továbbra is magas szinten (8 százalék felett) állnak, és szükség van ezeknek a horgonyzására. A vállalati inflációs várakozások viszont egyre inkább összhangba kerülnek az árstabilitást jelentő szinttel.
Egy másik kardinális kérdés a vállalati átárazások év eleji mértéke, amivel kapcsolatban februárban, a januári inflációs adat publikálásakor lát majd részleteket a Magyar Nemzeti Bank. „Az év eleji vállalati átárazások meghatározóak az inflációs pálya szempontjából” – fogalmazott Varga.
A jegybankelnök hozzátette, hogy a decemberi, 3,3 százalékos infláció enyhén magasabb volt az MNB által vártnál és az összetétele vegyes képet mutatott. Negatív meglepetést (vagyis a vártnál nagyobb drágulást) a feldolgozatlan élelmiszerek, az iparcikkek és a szolgáltatások jelentettek. A jegybank egyelőre nem tudja eldönteni, hogy ezek mennyire maradnak tartós folyamatok.
A szolgáltatások éves árindexe decemberben 7,2 százalékról 7,6 százalékra emelkedett, ami Varga szavai szerint továbbra is magasnak számít. Ez elsősorban a telekommunikációs szolgáltatók és a turizmushoz köthető szolgáltatások áremeléseivel magyarázható.
A következő hónapokban, januárban és februárban akár 3 százalék alá is süllyedhet az éves árindex, de az MNB célja, hogy tartósan elérjék a jegybanki célt.
Forint és MNB
Varga a forinttal kapcsolatban azt mondta, hogy továbbra sincs árfolyamcéljuk.
Azt ugyanakkor elismerte, hogy „a devizapiac stabilitása kulcsfontosságú az infláció és az inflációs várakozások szempontjából.”
Kiemelte, hogy a forint 6 százalék feletti erősödése az euróval szemben 2025 eleje óta az egész régió átlagát felülmúlja. „Az erősődő forint hatása a beszerzési árakban egyre inkább meglátszik, reméljük, hamarosan a fogyasztói árakban is megjelenik majd”. A jegybankelnök szerint a kiszámítható pénzügyi környezet közelebb visz a fenntartható inflációs cél eléréséhez.
Varga Mihály végül megismételte az adatvezérelt üzemmód fontosságát. Nem cáfolta ugyanakkor azt az újságírói észrevételt, amely szerint inkább kisebb az esélye annak, hogy a jegybank még az április 12-i választások előtt kamatot csökkentene.
