Valahol Hawaii környékén lehetett éppen Mészáros Lőrinc, amikor december 30-án megtudhatta, hogy bejegyezték három új magántőkealapját. A Magyar Nemzeti Bank intézménykeresője szerint egyaránt szilveszter előtt egy nappal vették nyilvántartásba
- a Konzum Bond Magántőkealapot,
- a Konzum Highway Magántőkealapot,
- és a Konzum Pro Magántőkealapot.
Mindhárom magántőkealap alapkezelő társasága az Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt., amely a felcsúti milliárdos tulajdona. Január 15-e óta pedig mindhárom magántőkealap bázisa Mészáros Lőrinc cégbirodalmának Váci utca 38. alatti címe. Az Opus Alapkezelő Zrt. eddig tíz magántőkealapot terelgetett a megfelelő irányba (legismertebb talán a Konzum PE és a Metis), a három új magántőkealappal így már 13-ra kell majd figyelniük.
Fotó: MTI
Az Opus saját bevallása szerint az általa kezelt alapok számos nyilvános, a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett részvénytársaságban is rendelkeznek részesedésekkel. A nyilvános részesedéseken túl az alapkezelő elsősorban a Magyarország területén működő energetikai, pénzügyi, illetve ingatlan érdekeltségekkel/ befektetésekkel rendelkező vállalatokra fókuszálja tevékenységét.
A szilvesztert tehát már úgy ünnepelhette Mészáros Lőrinc és felesége Hawaiin, hogy a Konzum Bond, a Konzum Highway és a Konzum Pro is elindult a maga útján. Arról a 444 számolt be december 31-én, hogy egyik olvasójuk helyi idő szerint december 30-án 16:57-kor figyelt fel arra, hogy Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea a hawaii Ko Olina-i üdülőhelyen sétál. A házaspár december 29-én Budapestről leszállás nélkül repült az Egyesült Államok nyugati partvidékére, Los Angelesbe, onnan pedig a Hawaii-szigetekre, ahol több napon keresztül időztek. Január 5-én indultak tovább az óceániai szigetvilág felé.
Elsőként talán a Transparency International (TI) hívta fel arra a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedben Magyarországon robbanásszerűen nőtt a tulajdonosokat a nyilvánosság elől elrejtő befektetési konstrukciók népszerűsége. A magántőkealapok – az osztalékelsőbbségi részvények és vagyonkezelő alapítványok mellett – komoly népszerűségre tettek szert. A magántőkealapok száma a TI szerint 2023 végére közel 160-ra emelkedett, az általuk kezelt vagyon értéke pedig meghaladta a 2400 milliárd forintot, ami a magyar GDP körülbelül 3 százalékának felelt meg.
A magántőkealapok száma mostanra közel 300-ra emelkedett, a Válasz Online cikke szerint tetemes részük a NER-felvilág kezelésében. Lapunk is beszámolt arról, hogy 2025. január 1-jétől ugyan hatályos az az EU-s, pénzmosás elleni szabályozás, amely alapján a magántőkealapok kénytelenek felfedni, kik a tulajdonosaik, a 2024 végéig létrehozott magántőkealapokra ez a szabály csak 2026. július 1-jétől vonatkozik. A kormány és a Bizottság ebben az ügyben is egymásnak feszült, végül felemás megoldás született. A hatályos jogszabály szerint a végső haszonhúzók nevei a NAV által kezelt, úgynevezett tényleges tulajdonosi nyilvántartásba (TTNY) kerülnek majd be.
Vagyis a tulajdonosok azonosíthatóak lesznek, de ez az adat nem lesz nyilvános továbbra sem, a betekintéshez – ahogy azt már megírtuk – lekérdezési jogosultság szükséges. Márpedig a megfelelő jogosultság igényléséhez szükséges regisztrációt csak egy, 2021-ben életbe lépett törvényben meghatározott hatóságok, valamint bíróság, ügyészség, felügyeleti szerv, a pénzmosás elleni törvényben erre felhatalmazott szolgáltató, önkormányzati adóhatóság vagy gazdasági kamara kezdeményezheti. Vagyis kíváncsiskodó újságírók, ellenzéki politikusok stb. nem.
Pedig a Forbes cikke szerint egyes magántőkealapokban hatalmas vagyonok és komoly cégrészesedések vannak, ami több, az elmúlt időszakban született bírósági határozat szerint már csak a méreténél fogva is közérdekből nyilvános kellene, hogy legyen.
