Kellemes meglepetéssel indult az újév az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjai számára. Az intézmény ugyanis arról értesítette a tagokat, hogy a természetes örökös nélkül elhunyt pénztártagok egyéni számláján lévő összeg a pénztárra száll, és azt a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni. Ez történt meg 2025 végén, tehát minden OTP-s nyugdíjpénztártag kapott néhány száz vagy ezer forintnyi jóváírást.
Sokan meglepődtek a levél láttán, voltak, akik azt hitték, valamilyen csaló hitegeti őket. Az egyenlegek ellenőrzésénél viszont kiderült, hogy valóban ott van a pénz a számlákon. „Hogy nem számítottak ilyesmire a tagok, az érthető, hiszen hasonló jóváírásra korábban nem került sor a pénztárnál. A Pénztár vezetése a jogszabály adta lehetőséggel élve 2025-ben úgy döntött, hogy felosztja a tagok között a nyilvántartott összeget és ezt minden évben megkapják a jövőben is a pénztártagok az örökös nélkül elhunyt tagok megtakarításaiból” – nyilatkozta Budai József, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatója az Mfor.hu-nak.
Az OTP Nyugdíjpénztárnak a honlapja szerint 294 ezer tagja van, és összesen 526 milliárd forintot kezelnek, vagyis egy átlagos tagnak csaknem 1,8 millió forint lehet a számláján.
Az örökös nélkül elhunyt pénztártagok után az aktív tagsági jogviszonnyal rendelkező pénztártagok egyéni számláján tavaly év végén jóváírt összeg nem publikus, de az egyes számlákra érkezett jóváírások alapján nagyjából 130 millió forintot oszthattak szét vagyonarányosan az év végén a tagság között.
Bárki lehet kedvezményezett
Ez nem azt jelenti, hogy volt egy különösen sok megtakarítással rendelkező pénztártag, aki örökös nélkül hunyt el, hanem azt, hogy a pénztár több elhunyt tag bennragadt vagyonát osztotta szét a tagok között. Megvárták, amíg összegyűlik egy „szemmel látható” összeg, amit van értelme szétosztani. Az OTP Nyugdíjpénztárnak egyébként nem volt más lehetősége a pénz felhasználására, az 1993-as Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény alapján ugyanis így kellett eljárnia.
A pénztárban lévő megtakarításra ugyanis különleges örökösödési szabályok vonatkoznak. Ez a pénz nem része a hagyatéknak, a tagok megjelölhetnek egy kedvezményezettet, aki a haláluk után megkapja a megtakarítást. Ez lehet persze a természetes örökös is, de más is, szomszéd, jóbarát, távoli rokon is akár. Ha van ilyen kedvezményezett, akkor halál esetén ő kapja meg a megtakarítást.
Ha nem jelöl meg kedvezményezettet a pénztártag, akkor a természetes örökösei kapják meg a pénzt. Ha nincs se kedvezményezett, se örökös, akkor kell szétosztani a vagyont a többi tag között.
Van még egy speciális kivétel is, ha a pénztártag a kedvezményezett szándékos cselekménye következtében halt meg (magyarán utóbbi meggyilkolta a pénztártagot). Ha erről van bírósági ítélet, akkor a kedvezményezett nem kaphatja meg a megtakarítást.
Fotó: Klasszis Média
Érdemes nyilatkozni az örökösről
A történet egyik tanulsága az, hogy a nyugdíjpénztártagoknak mindenképpen érdemes kedvezményezettet megjelölni, mert ezzel elkerülhetik, hogy másokra szálljon a megtakarításuk, vagy hogy az örököseik hosszas hagyatéki tárgyalás után jussanak csak hozzá a pénzhez. Ehhez általában elég egy nyilatkozatot kitölteni és leadni a pénztárban.
Arra is érdemes odafigyelni, hogy érvényes legyen a nyilatkozat, és nyilván olyan ember legyen a kedvezményezett, aki még él, hiszen csak élő ember tud örökölni. Arra is van lehetőség, hogy több kedvezményezettet jelöljön meg a pénztártag, és közöttük meghatározott arányban ossza meg a megtakarítást. Ha van több kedvezményezett, és valamelyikük elhalálozik, akkor a többiek között fogják szétosztani az egyenleget. Mindenesetre aki nem szeretné, hogy vadidegenek között osszák fel halála esetén a pénztári megtakarítását, az jobban teszi, ha lead egy ilyen nyilatkozatot.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint egyébként évente nagyjából 3-3,5 ezer pénztártag hal meg – a kifizetett összeg évről évre nő, 2024-ben már megközelítette a 6,5 milliárd forintot, tavaly pedig kilenc hónap után majdnem 6 milliárd forintnál tartott. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezettek egy elhunyt tag után átlagosan nagyjából 1,8-1,9 millió forintot kaptak kézhez.
