Akár napokon belül döntést hozhat az MNB a visszaélés-sorozattal súlyosan érintett és a brókerház tulajdonosaihoz köthető kisbankok további sorsát illetően - mondta Windisch László. A jegybank szorosan együttműködik a nyomozó hatóságokkal is, támogatva a rendőrség vizsgálatát - tette hozzá.
Megjegyezte azt is: ha mindezek nyomán a bankok felszámolására kerülne sor, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) legfeljebb 20 munkanap alatt - sőt a tapasztalatok alapján még gyorsabban, egy-két héten belül - mintegy 30 millió forintig kártalanítja az ügyfeleket. Az emberek így rövid időn belül a pénzükhöz juthatnak.
Windisch László jelezte, csütörtökön felkérte a jegybank monetáris tanácsát arra, hogy az MNB biztosítson kellő mennyiségű likviditást az ügyfélkövetelések kifizetésére, ha az OBA nem rendelkezne elég forrással e célra. Az OBA tehát képes lesz teljes mértékben eleget tenni kártalanítási feladatainak - hangsúlyozta. A jegybank üdvözli, hogy a kormány részéről munkabizottság állt fel a Buda-Cash és a bankcsoporttal kapcsolatos állami feladatok áttekintésére - mondta.
Az állami szerepvállalás Windisch László szerint például azoknál az ügyfélcsoportoknál, így a települési önkormányzatoknál és azok intézményeinél lehet fontos, amelyekre ma még nem vonatkoznak az betétvédelmi garanciakifizetések. Számít a jegybank a kormány támogatására a tapasztalatok alapján előkészítés alatt álló jogszabály-módosítási csomag kapcsán is.
Az MNB alig 16 hónapja vette át a pénzügyi felügyelés feladatát, de már a Buda-Cash-nél lefolytatott első - a törvényben foglaltakhoz képest előre hozott - átfogó vizsgálatánál feltárta a mintegy 15 évre visszanyúló csalássorozatot - válaszolta a jegybank felelősségét firtató kérdésre az alelnök. Windisch László politikai indíttatásúnak tartja az MNB szerepét számon kérő nyilatkozatokat, hiszen - mint hangsúlyozta - éppen a jegybank volt az, amely az első adandó alkalommal felszínre hozta a visszaéléseket.
Téves és rosszindulatú hírek jelentek meg a sajtó egy részében arra vonatkozóan, hogy az MNB korábbi témavizsgálata miért nem tárt fel szabálytalanságokat a Buda-Cash-nél - hangsúlyozta az alelnök.
Mint rávilágított, a témavizsgálatok - mint nevükből is adódik - egy-egy pénzügyi intézmény működésének csak szűk területét ölelik fel. A Buda-Cash és néhány más befektetési vállalkozás esetében például az MNB a januárban lezárt vizsgálatában a most felszínre került visszaélésekkel nem érintett online kereskedési platformok működését vizsgálta.
Ezzel szemben az átfogó helyszíni vizsgálatok az intézmény teljes tevékenységét aprólékosan áttekintik. Utóbbinak köszönhető, hogy a MNB feltárta és nyilvánosságra hozta a Buda-Cash történt bűncselekmény gyanúját felvető ügyleteket - szögezte le. Felmerülhet valóban a kérdés, hogyan történhetett meg a korábban nem látott mértékű kárt okozó visszaélés - mondta.
A brókerház esetében az utolsó átfogó felügyeleti vizsgálat 2010 májusában zajlott le, különösebb elmarasztalás nélkül. Az MNB ezzel szemben a korábban tervezetthez képest előbbre hozta vizsgálatát a Buda-Cash-nél, és - miután az alapos előkészítésnek köszönhetően már az első napon rábukkant a visszásságokra - azonnal kármentő intézkedéseket hozott a fogyasztók védelmére, a további pénzek elszivárgásának megakadályozására - idézte fel Windisch László.
"Bár a jegybank, a felügyeleti biztosok és a társhatóságok most teljes erejükből a betétesek, kisbefektetők helyzetének azonnali rendezésén dolgoznak, ez nem jelenti azt, hogy ezt követően ne történne majd meg a múlt esetleges hibáinak feltárása is" - tette hozzá Windisch László. A jegybanki vezető óvott azoktól a közbeszédben megjelent téves általánosításoktól is, amelyek szerint a DRB bankcsoport kapcsán a takarékszövetkezeti rendszer egészével lenne probléma.
A valóságban éppen tavaly történt meg a szövetkezeti rendszer teljes átvilágítása - mondta, megjegyezve, hogy a takarékszövetkezeti szektor így stabil. Hozzátette: a Buda-Cash botrányban földrajzilag egymástól elszigetelt kisbankokról van szó, amelyek hatása kicsi a pénzügyi rendszer egészére is.
Arról, hogy a Brókerháznál történtek miért, hogyan érintik a DRB Bankcsoportot, csak annyit árult el egyelőre a felügyeleti szakember, hogy a bankok vagyonát képező jelentős értékpapír-állomány "eltüntetésében" lehetett szerepe a brókerháznak.
MTI
