A gazdaság növekedési pályára állását a pénzügyi rendszer a hitelezési aktivitáson keresztül jelentős mértékben támogathatja, de nem megfelelő működése esetén akadályozhatja is. A fenntartható gazdasági növekedés szempontjából a vállalati hitelezés, ezen belül is a kis- és középvállalati hitelezés alakulása kiemelten fontos, így a MNB számára prioritás, hogy a hitelállomány csökkenését megállítsa, majd növelje a hitelkibocsátást ezekben a szegmensekben. Éppen ezért a jegybank a jövőben is előtérbe helyezi a vállalati beruházásokat támogató hitelezési modellt.
Az nhp javítja a vállalati hitelezés szerkezetét is, hiszen emelkedik a hosszabb lejáratú, forintban denominált beruházási hitelek súlya. A gazdaság növekedési pályára állását a pénzügyi rendszer a hitelezési aktivitáson keresztül jelentős mértékben támogathatja, de nem megfelelő működése esetén akadályozhatja is - hívja fel a figyelmet az MNB.
Az NHP a kis- és középvállalati szektor hitelezésének támogatását célozza, ugyanis itt erősebbek a hitelkínálati korlátok, miközben a gazdasági növekedés szempontjából ennek a szegmensenk kiemelt jelentősége van. A program hatására a vállalati hitelezés visszaesése gyakorlatilag megállt, a kkv-hitelezés pedig enyhe expanzióba fordult. Az NHP előtt a vállalati hitelállomány évi 4-5 százalékkal csökkent, az NHP hatására azonban a csökkenés 1 százalék körülire lassult, 2015-re pedig megállhat a visszaesés. A kkv-hitelek esetében még nagyobb a javulás, hiszen míg korábban ott is 4-5 százalékos éves csökkenés volt jellemző, a következő két évben az állomány növekedése várható. Az NHP a vállalati hitelezés szerkezetét is javítja, hiszen a hosszabb lejáratú, forintban denominált beruházási hitelek súlya emelkedik.
A közlemény szerint az nhp keretében kibocsátott hiteleket immár új beruházásra fordítják, ami az MNB szerint különösen fontos, mert a növekvő beruházás növeli a potenciális kibocsátást. A forgóeszközhitelek növekedése elsősorban az aggregált kereslet növekedésén keresztül gyakorol pozitív hatást a GDP-re. A jegybank Becslése szerint a teljes vállalati hitelállomány egyszázalékos növekedése 0,2 százalékos GDP-növekedést von maga után.
Eddig az NHP keretében az első szakaszban 701 milliárd forint, a második szakaszban pedig, május végéig 175 milliárd forint összegben kötöttek szerződést, ami összesen a GDP 3 százalékának, illetve a kkv-hitelállomány 22 százalékának felel meg. Ebből az első szakaszban 177 milliárd forint, míg a második szakaszban 132 milliárd forint volt új beruházási hitel. Az NHP keretében nyújtott kedvező kondíciójú hitelekből alapvetően négy szektor: a feldolgozóipar; a mezőgazdaság; az ingatlanügyletek; valamint a kereskedelem részesült. Az új beruházási hiteleken belül is ezek a szektorok domináltak.
Az első szakaszban az új beruházási hitelek közel 20-20 százaléka került az ingatlanügyletek, illetve a mezőgazdaság ágazatokba, több mint 15 százaléka a feldolgozóiparba, 10 százaléka pedig a kereskedelemmel foglalkozó vállalatokhoz. A második szakaszban a mezőgazdaság részesedése meghaladja a 35 százalékot, a kereskedelem és a feldolgozóipar részesedése pedig 15-15 százalék körül alakul.
mfor.hu
