4 százalék volt a magyar bankrendszer nettó kamatjövedelmének mérlegfőösszeghez viszonyított aránya 2012 június végén. Régiós versenytársainkhoz képest ez nagyon magas szám, hiszen a cseheknél és a lengyeleknél ez az arány jóval 3, míg a szlovákoknál 3,5 százalék alatt van. A fejlett nyugat-európai piacon pedig a 2 százalékot sem érti el ez a mutató - közölte Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakembere a stabilitási jelentést bemutató sajtótájékozatón.
A bankok ezúton elért hatalmas nyereségét a verseny fokozásával lehetne csökkenteni. (mfor.hu szerk: a nettó kamatmarzs nagyon eltérő szinten van jelenleg a magyar pénzintézeteknél. Az első negyedéves adatok szerint az OTP Core nettó kamatmarzsa 4,4, míg az FHB-nak csak 2,37 százalék.) Az MNB szakemberei öt javaslatot is megfogalmaztak a verseny fokozása érdekében. Ezek között megtalálható a közjegyzői díjak, valamint az előtörlesztési díjak 1-1,5 százalékos maximalizálása, a folyószámlák, illetve az állami támogatás hordózhatósága, valamint olyan piaci szereplők megjelenése is, amelyek a háztartások számára a legjobb konstrukciók kiválasztásában segítséget tudnának nyújtani.
Nem minden bank érdekelt a magas árfolyamgát belépési számban
Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója egy kérdésre válaszolva elmondta, az árfolyamgáttal kapcsolatban kétfajta adat szokott a médiában megjelenni. Egyrészt a most március végén közölt harmincegynéhány százalékos arány a devizahitelesek teljes számára vetíti az árfolyamgátba belépettek számát, másrészt van egy olyan arányszám, ami a potenciálisan beléphetők arányára vetít. Ez utóbbi 41 százalék volt az első negyedév végén. De még ez az érték is alacsony, az MNB szerint 70 százalék lenne a kívánatos. Nagy felhívta arra a figyelmet, hogy a bankok hozzáállása is eltérő, hiszen az árfolyamgát veszteségét a bank és az állam vállalja magára. Így a banki hitelportfóliótól függően a bankok más-más érdekek mentén motiválhatják ügyfeleiket az árfolyamgát belépésére.
Nagy: mindenféleképpen 3600 milliárdra csökken a kéthetes állomány
A stabilitási jelentés szerint a magyar pénzügyi szektornak az éves GDP-növekedésre gyakorolt teljes hatása a tavalyi -2 százalékról nulla százalékra emelkedett. Ez elsősorban a monetáris kondíciók (pl.: alapkamat csökkenés) változásának köszönhető, hiszen maga a bankrendszer még mindig a "növekedés ellenében dolgozik". Vagyis a bankok nettó hitelkihelyezése folyamatosan csökken. A lakossági hiteleknél ez elsősorban keresleti tényezőkre vezethető vissza, vagyis a háztartások nem akarnak hitelt felvenni. Ugyanakkor a vállalati szegmensben a banki hitelkínálat szigora is jelentős szerepet játszik. Az MNB kimutatása szerint elsősorban a kisvállalatoknál látszik, hogy bár lenne kereslet a hitelekre, a kínálat szigora miatt nincs folyósítás.
A jegybank szerint ezen segíteni fog a Növekedési Hitel Program (NHP). A program első pontjához kapcsolt 250 milliárd forintnyi új hitel folyósítása ugyanis várhatóan 2015 első negyedévére a kkv-hitelállományt növekedési szintre emeli. Ettől függetlenül a teljes vállalati hitelállomány még ekkor is közel 3 százalékkal fog zsugorodni. Ha az első pillér állománya teljes egészében új hitelek folyósítására fog "elmenni" (vagyis nem lesz belőle hitelkiváltás), akkor a kkv-hitelek esetében már az idei második negyedévben pozitív növekedést lehet majd feljegyezni.
Nagy Márton az NHP-vel kapcsolatban elmondta, hogy a Monetáris Tanács legfrissebb jegyzőkönyve nem zárja ki a program folytatását, vagy kibővítését, de ez a jelenlegi sikerességétől függ majd. Ennek pedig az első "lépcsője" már most pénteken ki fog derülni, hiszen a bankok eddig adhatják be hiteligényüket az MNB felé.
Az NHP harmadik pontjával, vagyis a külső sérülékenység csökkentésével kapcsolatban elmondta, jelenleg még mindig két opció létezik. Az első a bankrendszer rövid külső adósságának swapállományon keresztüli csökkentése, a második pedig az állam devizaadósságának a csökkentése. Míg az első esetben kétszereplős a játszma (MNB, bankrendszer), addig a másodikban az állam is szerepet kell, hogy vállaljon. Függetlenül attól, hogy dönt a kormány, az MNB saját eszközein keresztül 3600 milliárdra fogja csökkenteni a bankok kéthetes kötvényállományát.
A bankok tőkehelyzete romlott
A stabilitási jelentésben szereplő stresszteszt szerint a magyar bankrendszer likviditási helyzete továbbra is jó, viszont a tőkehelyzetben romlás következett be. Egy stresszpálya mentén ugyanis, mely 4,3 százalékos GDP-csökkenéssel, 15 százalékkal leértékelődő forinttal, 300 bázispontos prémiumsokk-kal és 10 százalékos lakásár-csökkenéssel számol, az első év végére 6, míg a második végére 62 milliárdnyi tőkehiány halmozódna fel a tőkehiányos bankoknál. Az MNB-szerint ez nem jelent komoly gondot, látva az anyabankok eddigi elkötelezettségét és tőkeemeléseit. Ráadásul a kétéves stresszpálya mentén a tőketöbblettel rendelkező bankok tőkepuffere még így is 889 milliárd forint lenne.
szp
mfor.hu
