Hosszú távon alacsony szinten maradhat hazánkban a beruházások volumene, mivel a vállalatok profitabilitásuk helyreállítása érdekében alkalmazkodni fognak a megváltozott adózási rendszerhez. 2013-ban a vállalati szféra adóterhei a GDP 2 százalékával fognak nőni, ráadásul a kormány szándékai szerint ezek az adószabályok immár véglegesek lesznek, így a cégek teljesen másképp fognak rá reagálni, mint ahogy az ideiglenes válságadók esetében tették. Mivel a tőke költsége jelentősen megnőtt, az MNB várakozásai szerint - ahogy azt a jegybank inflációs jelentését ismertető sajtótájékoztatóján Pellényi Gábor kifejtette - a cégek hosszabb távon nem fognak beruházni, így a magyar termelés munkaintenzívebbé fog válni.
Azt, hogy a vállatok a megemelkedett adókat át tudják-e hárítani a lakosságra, nagyon nehéz előrejelezni, és még nehezebb a tényleges mértékét mérni. Mivel a most bevezetett adók (közmű, tranzakciós, stb.) nem áfa jellegű terhek, vagyis nem a végső fogyasztókra terheltek, hanem a teljes értékteremtési folyamaton keresztülmennek, ezért nagyon nehéz megbecsülni, hogy a megnövekedett költségeket milyen mértékben kerülnek(tek) áthárításra - véli a Magyar Nemzeti Bank szakembere.
Valószínűleg a tőkének a munkával történő helyettesítését lehet megfigyelni a magyar mikrovállalkozások esetében is. A magyar munkaerőpiaci statisztikák ellentétes folyamatokat mutatnak (ahogy azzal már az mfor.hu is többször foglalkozott). Míg az 5 fő feletti vállalatok a legutolsó statisztika szerint 41 ezerrel kevesebb munkavállalót alkalmaznak, addig a teljes gazdaságra vonatkozó adatok a munkaerőpiac bővülését mutatják. Az MNB szakértői szerint - amellett hogy a munkaerőpiaci felmérések bizonytalabbak a mikrovállalati szektorban - ez azzal is összefüggésben lehet, hogy ez a szféra, köszönhetően alapvető tőkehiányának, hamarabb alkalmazkodott a fenti folyamatokhoz, és még munkaintezívebb lett a gazdálkodása.
Állami beruházások lehetnek jövőre csak
Az MNB szakértői szerint 2013-ban a beruházások frontján egyedül majd az állami szférában lehet növekedést regisztrálni egyértelműen az EU-forrásoknak köszönhetően. Vagyis, bár a lakosság reáljövedelme jövőre nőni fog, a lakossági beruházások szintje nem lesz pozitív, mivel a lakosság a többletjövedelmet megtakarításra fogja fordítani.
A lakossági reálbér-növekedés egyébként két tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a jelentős mértékű minimálbér-emelésre, amely a vállalati jövedelmek összetorlódása (amit jól mutat, hogy az átlagbér a minimálbérhez közelebb került az elmúlt években) miatt a teljes munkaerőpiacon jelentősebb bérnövekedést okozhat, másrészt a szabályozott energiaárak jövő évi csökkenésére. A jövedelmek reálértékének növekedése a beruházásokkal párhuzamosan a lakossági fogyasztást sem növeli, a legfrissebb prognózis szerint mértéke mínusz 0,2 százalék lehet.
Mivel sem a lakosság fogyasztási, sem a beruházási, sem a kormányzati oldalon nem várható érdemi bővülés 2013-ban, így jövőre is csak az export lehet az egyetlen húzóág makrogazdasági szinten. Ugyanakkor ennek mértékét, tükrözve a nagyon gyenge októberi ipari adatokat is, 2,4 százalékra csökkentette a jegybank a korábbi 6,9 százalékos bővüléssel szemben.
Jövőre "mindössze" 3,5 százalékos pénzromlás
Inflációs fronton, ahogy azt Simor András jegybankelnök kedden már elmondta, jelentősen csökkentette előrejelzését az MNB. A jegybank a lakossági energiaárak 10 százalékos csökkenése, a jövedéki adók változásának módosítása, és az idei őszi mezőgazdasági ársokknak a vártnál alacsonyabb mértékű, de hosszabb ideig tartó begyűrűződése miatt jövőre "mindössze" 3,5 százalékos pénzromlást vár a korábbi 5 százalékkal szemben. Ugyanakkor az indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció 3,5 százalék lesz, ami magasabb a korábban várt 3,1-nél.
Az MNB várakozásai szerint a 3 százalékos inflációs cél 2014 második felére érhető el. A jegybank szerint újabb kamatcsökkentésre a költségoldali inflációs sokk (adóáthárítások, a mezőgazdasági árak robbanásának lassabb átgyűrűzése a feldolgozott élelmiszerek árába) lecsengése után nyílik tér.
SzP
mfor.hu
