A testület akkor 5,75 százalékról 25 bázisponttal 5,5 százalékra, rekord alacsony szintre csökkentette a jegybanki alapkamatlábat. Bihari Péter, a jegybank két alelnöke Karvalits Ferenc és Király Júlia, valamint az MNB elnöke Simor András 25 bázispontos, Bánfi Tamás, Csáki Csaba és Neményi Judit pedig 50 bázispontos csökkentésre szavazott.
A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a kockázati megítélés egyértelműen javult márciusban, ami lehetőséget teremtett az óvatos kamatcsökkentési politika folytatására. További jegybanki lépésekre a javuló tendencia tartósságának függvényében kerülhet sor. Inflációs és reálgazdasági szempontból a kamatcsökkentés folytatása kívánatos, ugyanakkor egyelőre nem vonhatóak le egyértelmű következtetések a kamatciklus végének időpontjával kapcsolatban.
A kockázati megítélés egyértelmű javulását mutatta, hogy csökkent a kelet-közép európai régió országainak CDS felára, mérséklődtek az államkötvények hozamai, és felértékelődtek a devizaárfolyamok. Megoszlott ugyanakkor a tanácstagok véleménye a pénzügyi piaci hangulat jövőben várható alakulását illetően. Többen is kiemelték, hogy átrendeződik a feltörekvő és fejlett országok kockázati megítélése, a fejlett országok adósságszintjének növekedését követően a feltörekvő országok relatív megítélése kedvezőbbé vált, ami akár tartós változást is jelenthet. Más tanácstagok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a javuló tendenciát nagyfokú bizonytalanság övezi, és nem zárható ki a korrekció lehetősége a jövőben.
Egyes tanácstagok megismételték korábbi véleményüket, hogy a monetáris politika meghatározásakor az inflációs előrejelzések céltól való eltérésének kockázatait aszimmetrikusan kell figyelembe venni, mert a cél felüllövésének kockázatai Magyarországon a jegybanki hitelesség szempontjából nagyobbak lehetnek, mint az alullövésé.
A testület megítélése szerint az előző kamatdöntés óta beérkezett adatok érdemben nem változtatták meg a februári inflációs jelentésben rögzített prognózist. (Az MNB februári inflációs előrejelzése szerint idén 4,4 százalék, jövőre 2,3 százalék lehet a fogyasztói árak éves átlagos növekedésének üteme.)
Egyes tanácstagok arra a kockázatra hívták fel a figyelmet, hogy a kapacitáskihasználtság tartós visszaesése miatt a termelési tényezők fokozottabban sérülhetnek, a munkanélküliség tartósan emelkedhet, és a kibocsátási trend lassabban ívelhet fel. Egyetértettek a testület tagjai abban, hogy a visszafogott belső kereslet nyomán az árazásban és a bérezésben megfigyelt korábbi folyamatok gyengülhettek. Ugyanakkor többen figyelmeztettek arra, hogy az importált inflációs kockázatok emelkedtek az energiaárak növekedése és az energiahordózóknál meghatározó devizák felértékelődése miatt.
MTI/Menedzsment Fórum
