Miután múlt héten Matolcsy György bejelentette, 2,1 százalékon véget ért a kamatvágási ciklus és a Monetáris Tanács azon fog dolgozni, hogy ez az alacsony kamatszint lehetőleg 2015 végéig fent maradjon, kérdésessé váltak az előretekintő inflációval számolt piaci reálkamatszintek. A jegybank legfrissebb elemzése szerint ugyanis 2015 végére célközeli, vagyis 3 százalék körül lehet az inflációs ráta, amivel negatív reálhozam alakulhat ki.
Az mfor.hu kérdésére a jegybanknál közölték, véleményük szerint ugyan a legrövidebb futamidőkön kialakulhat alacsony reálkamat, a hosszabb futamidejű pénzügyi eszközök hozamai azonban ennél magasabbak maradnak, és várhatóan a következő időszakban is pozitív reálhozamot fognak nyújtani, ami nemzetközi összevetésben is vonzóvá teszi a magyar eszközöket.
Középső tartományban a magyar reálkamat
A jegybank válaszában arra is felhívta a figyelmet, hogy az alacsony kamatkörnyezet globális jelenség és a pénzügyi válságot követő mérlegleépítésben a legtöbb ország jegybankja igyekszik az inflációs cél (alulról) elérése érdekében élénkíteni a gazdaságát laza monetáris kondíciókkal. A magyar reálkamat jelenleg a feltörekvő országok között a középső tartományban alakul. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a jegybanknak nincs kamatcélja (és így reálkamat-célja sincs).
Számos országban az alacsony inflációs környezet ellenére már most negatív a reálkamat. Globálisan megfigyelhető tendencia ugyanis, hogy a válság során leépülő adósságállomány és a növekvő megtakarítások eredményeképp eltolódás mutatkozik a kereslet és a kínálat egyensúlyában. Általános jelenség, hogy emiatt a megtakarítók mindenhol alacsonyabb hozammal szembesülnek.
Ugyanakkor a hosszabb futamidejű befektetések (reál)hozamai a rövidebb futamidejűeknél magasabban alakulnak, ami ösztönözheti a tartósabb befektetéseket és megtakarításokat, valamint az államháztartás finanszírozási kockázatait is mérsékelheti.
Kapnak reálkamatot a megtakarítók, befektetők
A reálkamat nagysága, vagy esetleges negatív értéke azért nagyon fontos gazdasági mutató, mert alapvetően befolyásolja a megtakarítási hajlandóságot. Ha ugyanis alacsony a reálkamat (piaci kamat inflációs rátán felüli része), akkor kevésbé éri meg megtakarítani, így a jövedelmek nagyobb aránya mehet el fogyasztásra. Ezt pedig a háztartások jelenleg kedvező megtakarítási hajlandóságát csökkentheti, ami miatt a vállalatok és elsősorban az államháztartás ismét külső forrásokra lenne kénytelen támaszkodni, csökkentve az ország külső stabilitását.
Ráadásul az alacsony, vagy ’ne adj isten’ negatív reálkamat az ország külső finanszírozóit is elfordíthatja a magyar állampapíroktól. Ez utóbbi aggályra a jegybank azt válaszolta az mfor.hu-nak, hogy a külföldi befektetők számára nem közvetlenül a hazai alapkamat szintje releváns, mivel többnyire hosszabb eszközökben tartják a pénzüket, melyek az alapkamat szintje feletti hozamot (és reálhozamot) nyújtanak. A 10 éves forint állampapír például még a 3 százalékos inflációs céllal számolva is 1,4 százalékos reálhozamot biztosít jelenleg.
Továbbá a Magyarországon jelen lévő külföldi befektetők szerkezete az utóbbi években a hosszabb befektetési horizontú intézmények felé tolódott. A stabilabb, elkötelezett, végbefektetői jellegű piaci szereplők a hosszabb távú kilátások és nemzetközi trendek tükrében hozzák meg eszközallokációs döntéseiket és általában lejáratig tartják befektetéseiket, másodpiaci eladásokat kevésbé használnak. Ez azt jelenti, hogy ha lesz is olyan szereplő aki a jövőben eszközátcsoportosítások mellett dönt, azt valószínűleg fokozatosan, meglévő befektetéseinek lejáratával hajtja majd végre, a hazai piacok stabilitásának veszélyeztetése nélkül.
Végül az MNB arra is felhívta a figyelmet, hogy a jegybank önfinanszírozási koncepciója, valamint az ÁKK hazai szereplők arányának növelését célzó stratégiája egyaránt az állampapír-piaci stabilitás irányába hat.
mfor.hu
