2012 végéhez képest, amikor a teljes magyar pénzügyi rendszer a GDP-növekedésére már semleges hatással volt, az első negyedévben újra 2 százaléknyi mínusszal járult hozzá az egyébként nem rossz GDP-adathoz. A Magyar Nemzeti Bank szakemberei szerint a mutató egy-egy negyedéves értéke hozhat kiugró értéket, de a folyamatok továbbra is azt mutatják, hogy mind a teljes pénzügyi szektor, mind a bankrendszer egyelőre nem képes hozzájárulni a gazdasági teljesítmény bővüléséhez.
Az MNB új, hitelezési folyamatok kiadványa szerint az első negyedévben tovább zsugorodott a teljes hitelállomány. A vállalati szegmensben mindez 5, míg a háztartásoknál 10 százalék feletti csökkenést jelent. Ugyanakkor az újonnan folyósított vállalati hitelek értékben jelentősen, tíz százalék felett nőttek 2012 első negyedévéhez képest, míg a háztartásoknál, az államilag támogatott lakáshitelek ellenére historikus mélypontra esett vissza az első három hónapban folyósított hitelek összege.
A jegybank statisztikája szerint a vállalati szegmensben viszonylag gyorsan alkalmazkodnak a kereskedelmi bankok a csökkenő jegybanki alapkamathoz, és a régiós összehasonlításban megfigyelhető felárakat alkalmazzák. Bár a korábbi kimutatások szerint a vállalatok beruházási hitelkeresletének csökkenésével szemben a rövid hitelekre van igény, az első negyedévben elsősorban ez az állomány esett vissza. Az újonnan folyósított hiteleknél a jegybanki kamatvágások, vagyis az olcsó forinthitelek ellenére az év első három hónapjában a devizahitelek aránya megugrott. Vonnák Balázs, MNB-igazgató szerint ez sokkal inkább egyedi hatásokra vezethető vissza és nem trendváltásra.
A vállalati szektorban azonban a kedvező kamatok ellenére a nem árjellegű feltételek szigorítása miatt továbbra is csak egy szűk kör fél hozzá a hitelekhez.
A lakossági szegmensben ugyanakkor a hitelfeltételek enyhültek, de ez továbbra is a 2011 év végén, a végtörlesztéssel párhuzamosan megfigyelt szigorítások korrekciójának tekinthető. Bár a feltételek enyhülnek, a kamatfelárak a lakossági szegmensben továbbra is kiugró méretűek régiós összehasonlításban. Ezért is javasolta az MNB a stabilitási jelentésében, hogy a verseny fokozása érdekében szabályozási változásokat kell bevezetni, de azt is látni kell, hogy ez az amúgy is alacsony banki jövedelmezőséget még tovább erodálná. A bankok ugyanis a korábbi lakossági hitelállomány kamatfelárainak növekedésével kompenzálják a hitelportfólión elszenvedett veszteségeiket, illetve a bankadót. Ugyan az újonnan folyósított hitelek esetében már referenciakamathoz van kötve a hitelek árazása, de ez szintén magas. Lakástakarék pénztári megtakarításokkal kombinált lakáshitelek esetén 5, míg anélkül 6 százalék a felár.
Ezek után nem nagyon lehet csodálkozni azon, hogy a bankok által immár 2010 második fele óta várt élénkülés a lakossági hitelkeresletben nem „érkezik meg”. Sem a lakás, sem a fogyasztási hiteleknél.
szp
mfor.hu
