Merünk nagyot álmodni
A magyarok 58 százalékának egyáltalán nincs nyugdíj-előtakarékossága, mindössze az emberek 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már tett valamit öregkori jóléte érdekében - derül ki egy friss felmérésből, melyet a GfK Hungária készített a Raiffeisen Capital Management megbízásából.
"Azt tapasztaltuk, hogy a magasabb társadalmi rang, a magasabb jövedelem összefüggött a nyugdíjcélú megtakarítások kérdésével. Emellett az életkor előrehaladtával egyre nő a terület fontossága, leginkább az 50 év felettiek tartják fontosnak az előtakarékosságot, de ez már csak tűzoltás, sokkal előbb kellene elkezdeni foglalkozni a kérdéssel" - emelte ki a felmérés bemutatásakor Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
A leendő nyugdíjjal kapcsolatban kifejezetten irreálisak a magyarok elvárásai: a megkérdezettek 29 százaléka jelenlegi havi jövedelmét szeretné megkapni öregkorában, 11 százalék pedig ennél is többet vár el. Ugyanakkor azzal tisztában vannak, hogy nem ez a realitás, a felmérésben részt vevők 90 százaléka úgy véli, hogy nem lesz annyi nyugdíja, amennyit szeretne - vázolta fel Bacher.
Eddig kevesen tettek érte
"A felmérésben az emberek 35 százaléka válaszolta azt, hogy már most is tesz valamit a magasabb nyugdíja érdekében. Ezen belül legtöbben az önkéntes nyugdíjpénztárakat, a biztosításokat és a bankbetéteket említették" - mondta a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója. Hozzátette: az eredmények azt mutatják, hogy azok tesznek a nyugdíjukért, akiknek egyébként is magasabb a jövedelmük, a diplomások és a vállalkozók körében sokkal magasabb az arány.
A GfK tapasztalatai szerint a magyar emberek 60 százaléka forintalapú befektetésben gondolkodik, jobban bíznak a magyar befektetésekben. Ugyanakkor extrém elvárásaink vannak ezekkel kapcsolatban, hiszen a többség extrém biztonságot vár el extrém magas hozam mellett, de a kettő kombinációja nagyon ritka a valós életben.
"A megkérdezettek 61 százaléka százszázalékos tőkegaranciát vár el a nyugdíjcélú befektetésektől, az emberek még minimális rizikót sem hajlandók vállalni, hiszen ha egy befektetés csak 80-89 százalékos tőkegaranciát kínál, azt már a megkérdezettek 18 százaléka elutasítja" - vázolta fel Bacher János. Mindezek mellett a megkérdezettek 27 százaléka legalább 10 százalékos éves garantált hozamot vár el, egy 6 százalékos garantált hozamra az emberek 29 százaléka már élből nemet mond. Mindezek mellett a felmérésben részt vevők számára fontos a rugalmasság a nyugdíj-megtakarítások terén, vagyis az, hogy bármikor komolyabb veszteség nélkül felfüggeszthessék a befizetéseket, illetve sokan az adókedvezmény szükségességét emelték ki.
Évi 90 ezres megtakarítás az átlag
"Aki rendszeres nyugdíj-megtakarításba kezdett, az átlagosan évi 90 ezer forintot tett félre, míg az egyszeri, egyösszegű befektetések esetében 300 ezer forint volt az átlag" - sorolta az eredményeket Bacher.
A GfK szakemberei arra is választ kerestek, hogy az emberek mennyire tekintik megfelelőnek a befektetési alapokat a nyugdíjcélú megtakarítások szempontjából. A válaszadók mindössze egy százaléka rendelkezik befektetési jegyekkel kimondottan az öregkori boldogulás céljából, az előnyök között az emberek leginkább a biztonságot, az örökölhetőséget és az átláthatóságot emelték ki, ugyanakkor a többség kicsit tart ezektől a termékektől, mert nem látják át a hátterét.
A felmérés eredményei szerint az emberek leginkább a független pénzügyi tanácsadóktól kérnek segítséget, általánosságban a pénzügyekkel kapcsolatban a többség az internetről tájékozódik.
Beke Károly
mfor.hu
