Franklin Templeton Investment Fund Magyarország legnagyobb hitelezője, mivel az állampapírok egytizedét birtokolja. Az Origo információi szerint az alapkezelő egyik Luxemburgban bejegyzett cége vitatja, hogy a magyar állam jogszerűen követelt tőle még 2004-ben és 2005-ben osztalékadót. Magyarország a profit után azonban 20 százalékos osztalékadót kért a Templeton-cégtől.
Az adott időszakban az volt a törvény Magyarországon, hogy ha egy magyar cég fektet másik itteni cégbe, és a nyereséget kiveszi (osztalékot vesz fel), nem kell osztalékadót fizetnie. Ha azonban egy külföldi bejegyzésű cég fektetett magyar cég részvényeibe, annak már kellett adót fizetnie.
"A tranzakciók után a Templetontól is kérte az "adót" a magyar állam. Hogy mennyit, nem sikerült megtudnunk, sem a Templeton magyarországi irodája, sem a Nemzetgazdasági Minisztérium, sem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem kívánt válaszolni kérdéseinkre. Nagyon kis összegről nem lehet szó, mert az alapnak megérte a fáradtságot, hogy perre menjen a magyar állammal" - írja az Origo.hu.
Európai Bíróság előtt
A per az Európai Bíróság elé került idén tavasszal. A Templeton szerint a 2004-2005-ös magyar adószabály ütközött az uniós joggal, diszkriminatív volt, a külföldi cégeket hátrányosan érintette.
A befektetési cég jó esélyekkel indult. Az Európai Bíróság már több, az adózóknak kedvező döntést hozott osztalékadóval kapcsolatos, a magyar helyzethez többé vagy kevésbé hasonló ügyekben, amelyekben a külföldi bejegyzésű adóalanyt hátrányosan különböztette meg az adott uniós tagállam egy belföldi adózóval szemben.
Az Origo.hu szerint annyiban kitüntetett figyelem övezi a Templeton-pert, hogy ebben születhet meg először az Európai Bíróság ítélete. A bíróságon még nem volt tárgyalás, szakértők ebből is kiindulva azt gyanítják, idén még nem valószínű a döntés.
Ha elmarasztalja a bíróság a magyar államot, elképzelhető, hogy mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, és nemcsak azt az esetenként pár tíz- vagy százmillió forintnyi, korábban levont adót kell visszaadnia. Az Európai Bíróság korábbi gyakorlata alapján valószínűsíthető, hogy kamattal növelten jár vissza a levont adó, ami hat-hét évre visszanyúló ügyeknél akár a befizetett adót is meghaladhatja.
mfor.hu