Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által hétfőn kiadott jelentés szerint a 28 tagú Európai Unió lakosságának 23,7 százalékát, 119 millió embert fenyegette a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség 2015-ben.
A pénzügyi világválság 2008 őszén robbant ki, abban az évben 23,7 százalékos arányt mértek. A következő néhány évben fokozatosan 25 százalék közelébe emelkedett, majd a 2012-es 24,8 százalékról 2013-ban 24,5 százalékra, 2014-ben pedig 24,4 százalékra mérséklődött az elszegényedés által fenyegetettek aránya.
Ilyen lenne a budapesti olimpia
Magyarországon a 2008-assal azonos szintre, 28,2 százalékra csökkent tavaly az elszegényedés által fenyegetettek aránya a 2014-es 31,1 százalékról. Tavaly a magyarok 14,9 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés, 19,4 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel és 9,4 százalék nem tudott tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A teljes EU-ban ezek a mutatók rendre 17,3 százalékon, 8,1 százalékon, illetve 10,5 százalékon álltak.
Az Eurostat módszertana szerint azt fenyegeti a szegénység, akinek havi jövedelme nem éri el az adott ország medián jövedelmének 60 százalékát, komoly gondot okoz a megfelelő életkörülmények biztosítása (például közüzemi számlák megfizetése, bizonyos tartós fogyasztási cikkek megvásárlása), vagy tartósan problémája van a munkakereséssel.
Tavaly a lakosság több mint egyharmadát három uniós tagállamban - Bulgáriában (41,3 százalék), Romániában (37,3 százalék), és Görögországban (35,7 százalék) - fenyegette a szegénység vagy a kirekesztettség. A veszélyeztetettek aránya Csehországban (14,0 százalék), Svédországban (16,0 százalék), Hollandiában (16,8 százalék), Finnországban (16,8 százalék), valamint Franciaországban és Dániában (egyaránt 17,7 százalék) volt a legalacsonyabb.
A 2008 és 2015 közötti időszakban 15 uniós tagállamban romlott a helyzet, a legnagyobb mértékben Görögországban (+7,6 százalékpont), Cipruson (+5,6 százalékpont), Spanyolországban (+4,8 százalékpont), Olaszországban (+3,2 százalékpont) és Luxembourgban (+3,0 százalékpont). Ez idő alatt a legnagyobb javulást Lengyelország tudta felmutatni, ahol 7,1 százalékponttal, 30,5 százalékról 23,4 százalékra csökkent a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség által fenyegetettek aránya. Lengyelországot Románia (-6,9 százalékpont) és Bulgária (-3,5 százalékpont) követi.
Az Európai Bizottság honlapján a statisztikából kiemelt néhány érdekesség egyike, hogy az Európai Unió lakosainak több mint egyharmada nem tudna finanszírozni váratlanul felmerülő költségeket: a legmagasabb, 72,2 százalékos arányt Magyarországon, a legalacsonyabbat, 15,8 százalékot Svédországban mérték.
MTI
