A deviza alapú jelzáloghitel-adósok, valamint a deviza alapú lízingszerződéssel rendelkezők 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamvédelmi-rendszerbe való belépést. Az árfolyamrögzítés 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig lesz biztosítva. Így az egyes devizák árfolyam-ingadozása nem lesz hatással a jelentősen csökkentett havi törlesztőrészletekre, így a devizakölcsönnel rendelkezők pénzügyi helyzete kiszámíthatóbb lesz, közölte az NGM.
Matolcsy György a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény módosítására vonatkozó előterjesztéshez nyújtott be indítványokat, áll az MTI hírében. Az árfolyamgátként ismertté vált törvényjavaslat zárószavazása hétfőn lesz. Egy korábban elfogadott módosítás szerint az árfolyamrögzítés nem a lakás érteke, hanem a hitel felvételkori összege alapján igényelhető, azoknak, akik kevesebb mint 20 millió forint értékben adósodtak el.
A pénzügyi intézmények a zárószavazás előtti módosító javaslat szerint augusztus 31-ig kötelesek a még fel nem mondott devizakölcsön-szerződés alapján fennálló, vagy abból eredő követelést az MNB által meghirdetett, 2012. május 15. és 2012. június 15. között irányadó középárfolyamok átlagán forintban fennálló követelésre átváltani. Ugyanez vonatkozik a még fel nem mondott pénzügyi lízingszerződés esetén a teljes fennálló finanszírozási összegre és maradványértékre.
Az átváltás feltételei: forintra átváltásra korábban még nem került sor; a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló (a kölcsönszerződés alapján jelzáloggal terhelt), illetve a pénzügyi lízingszerződés tárgyát képező ingatlan, több ingatlan esetén pedig az ingatlanok együttes értéke nem haladta meg a 20 millió forintot; a hiteladósnak 2011. szeptember 30-án legalább 78 ezer forint összegű 90 napon túli késedelme volt, ami azóta is folyamatosan fennáll; a devizakölcsön-szerződés alapján jelzáloggal terhelt egyik ingatlanra sincs végrehajtási jog bejegyezve, és a hiteladós május 15-ig írásban nyilatkozik a pénzügyi intézménynek arról, hogy késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt.
A pénzügyi intézmény a forintra átváltás napján köteles a fennálló értékvesztés, illetve céltartalék figyelembevétele nélkül megállapított követelése – ideértve a már esedékessé vált kamatot, költséget és díjat is - értékének 25 százalékát elengedni a javaslat szerint. A forintra átváltással, valamint a követelés 25 százalékának elengedésével összefüggésben a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben díjat, költséget nem számíthat fel.
A miniszter másik módosító javaslata az árfolyamrögzítésre jelentkezők kérelmeinek befogadási sorrendjét szabályozná a vélelmezhetően nagy számú igénybejelentés ütemezett, előre tervezhető feldolgozásának érdekében. A törvényjavaslat hatályba lépését követő első két hónapban a pénzügyi intézmények kizárólag a közszférában dolgozók kérelmét kötelesek befogadni, majd ezt követően júniustól a lakáscélú hitelesekét, szeptembertől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkező hiteladósokét. A javaslat ugyanakkor nem zárja ki, hogy a pénzügyi intézmények már korábbi időpontban is befogadjanak kérelmeket.
Egy további kormányjavaslat a gyűjtőszámlahitel-szerződés megkötésének feltételeit bővítené, hogy az árfolyamvédelem csak olyan pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozzon, amelyeket 2011. december 15. - a Bankszövetséggel történt megállapodás nyilvánosságra hozatala - előtt kötöttek. A nemzetgazdasági miniszter egy másik módosító indítványa a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt egészítené ki: a fizetési könnyítéssel kapcsolatos kérelmeket a Magyar Államkincstár bírálja el. Az adózás rendjéről szóló törvény 2012. január 1-jétől hatályos új pontjai alapján a köztartozás jogosultja az adós erre vonatkozó kérelme esetén fizetési könnyítésről, mérséklésről dönthet.
A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításával változtatna a nemzetgazdasági miniszter a THM-plafon szabályozásán is: a javaslat szerint nem az érintett naptári félévet megelőző napon, hanem az azt megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat lenne az irányadó a korlátozás alkalmazásánál. A módosítás az indoklás szerint azért szükséges, mert az MNB kamatdöntő üléseire a hónap végén kerül sor, ezért előfordulhat, hogy a pénzügyi intézményeknek egy nap sem áll rendelkezésükre a jegybanki alapkamat változásából adódó törvényi kötelezettségek végrehajtására.
MTI/mfor.hu
