Bár olyan biztonsággal, mint ahogy azt a februári adatokkal kapcsolatban márciusban megtettük (Hamarosan megtudjuk, csúcson az adósságunk) nem lehet állítani, de igen nagy valószínűség szerint tovább nőtt a magyar költségvetés adósságának értéke március végén. A publikus információk alapján ugyanis mind a forintadósság, mind a devizaállományunk forintban kifejezett értéke nőhetett. Előbbit az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tartalékolási szándéka, utóbbit a gyenge forint emelhette.
A kötvénypiac és a lakosság is vette
Az ÁKK adatai szerint márciusban az aukciók, a jegyzések, a nem kompetitív értékesítések, valamint a visszavásárlásoknak köszönhetően a diszkont kincstárjegyek és a kötvények állománya 500 milliárd forinttal nőhetett, amellyel szemben 350 milliárdnyi lejáró állampapír áll.
A közel nettó 150 milliárdos állománybővülést ráadásul az is növelheti, hogy mi csak az aukció során elfogadott ajánlatokkal számoltunk. Az ÁKK azonban egyrészt a lakosság számára a kincstárban történő értékesítések fedezésére több értékpapírt bocsát ki, másrészt az elsődleges forgalmazók számára minden alkalommal repolehetőséget biztosít azért, hogy nagyobb lehetőségük legyen egy-egy állampapírból a szükséges mennyiséget átmenetileg beszerezni, tájékoztatta a napokban az mfor.hu-t az ÁKK vezérigazgató-helyettese, Borbély László András. Azt azonban csak a véglegesen közölt adósságadatok alapján lehet megtudni, hogy mennyi papír fogyott a fenti két értékesítési csatornán keresztül. Mivel a repokészletek csak átmenetileg növelik az adósságot, a lakossági kincstári értékesítést pedig az adósság-kimutatás egyik sora külön önállóan is tartalmazza, így 150 milliárdos piaci értékesítésű kötvényállomány-növekedéssel közel járhatunk a valósághoz.
A lakossági állomány március végi értékéről közvetlenül nem adott ki közleményt az ÁKK, de egy most keddi eseményen Borbély László András azt mondta, hogy az mintegy 1250 milliárdot tesz ki. Mivel február végén még 1109 milliárdos volt az állomány nagysága, így a bővülés itt 140 milliárd lehetett. A kettő együtt – vagyis a piaci, illetve a lakossági - pedig 290 milliárdos pluszt tehet ki.
Ha a forintadósság 565,8 milliárdos február végi állománya érdemben nem változott márciusban, akkor a forintban jegyzett teljes adósság 2,3 százalékkal nőhetett.
A devizaadósságot számait a forint rontotta
Bár a március második felében esedékes törlesztéseknek köszönhetően a devizaadósság csökkenhetett, a hazai fizetőeszköznek az euróval szembeni 2,7 százalékos gyengülése mégis növelte ennek az állománynak a forintban kifejezett értékét.
A devizában denominált adósság február végi 30,5 milliárd eurós szintjét tehát csökkentette a lejárt jenkötvény 0,4 millió euróval, illetve a március végén esedékes IMF-törlesztőrészlet 0,5 millióval. Növelte viszont az Európai Beruházási Bank 100 millió eurós kölcsöne a Diákhitel Központnak (ha azt márciusban már folyósították), illetve a Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁK) állományának növekedése. Ez utóbbi értékesítési volumenéről most április elején még nem közölt adatokat az ÁKK, de március végén 200 millió euróval megnövelték az értékesítési keretét, vagyis addigra a mostani sorozatból 500 milliót valószínűleg értékesítettek. Ez pedig azt jelenti, hogy február végéhez képest 50 ezer euróval biztosan nőtt az állomány.
Ha ezen felül más lényegi változás nem történt, akkor a kormány devizaadóssága 29,7 milliárdra csökkenhetett március folyamán (-2,5%), az árfolyamozgások miatt azonban a forintban kifejezett érték 9050 milliárdra nőhetett.
A forint- és a devizaadósság mellett még egy tényező befolyásolja a teljes állomány nagyságát, ami az úgynevezett mark-to-market betétek összege. Ezekre azért van szükség, mert az ÁKK a különböző devizákban kibocsátott kötvényeket swap ügyeletek keretében lefedezi és így "csak" euróban "futunk kockázatot". Ennek értéke biztosan el fog mozdulni a februári 245 milliárdról, de a számítások során változatlannak tekintettük, mivel egyrészt nem ismerjük a befolyásoló tényezők alakulását, másrészt nagysága sem jelentős a teljes adóssághoz képest.
Ha a fenti tételeken felül jelentősebb változás nem történt, akkor március végén a központi adósság állománya nagy valószínűség szerint újabb csúcsra fog emelkedni. Azonban most is szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy az adósságot a nominális GDP-hez célszerű mérni, amit mind a reálnövekedés, mind az infláció emel. Ráadásul az államháztartás teljes adósságának számításába az önkormányzati adósság is beletartozik, amelyet a központi költségvetés átvállalt, illetve folyamatosan vesz át.
szp
mfor.hu
