Ha valaki nem tudná, Magyarországon minden rendben van - ezzel indul a Financial Times beyondbrics blogbejegyzése. Legalábbis ezt nyilatkozta Orbán Viktor pénteken: az ország erősebb, mint 2008 őszén volt, az előző IMF-megállapodás idején, ezért jó megállapodást fog köti a nemzetközi szervezetekkel. A kormány úgy gondolja, hogy a magyar gazdaság jobban fog teljesíteni az európainál, és a középosztálybelieket fogják segíteni, akik nem tudnak kitörni nehéz helyzetükből.
A cikk szerzője szerint az a baj ezekkel az értékelésekkel - különösen a gazdaság állapotával kapcsolatosakkal -, hogy azok gyakran túlontúl is optimisták. Igaz, az október 5-én bejelentett Matolcsy-csomagot nagyon kedvezően fogadták a piacok, különösen a jegybankra tervezett pénzügyi tranzakciós illeték visszavonása miatt is.
Nem tévesztették meg az elemzőket
Az elemzőket azonban úgy tűnik, nem sikerült megetetnie a kormánynak a Financial Times szerzője szerint, aki az OTP Research értékelésére hivatkozik. Ugyan a GDP idei 1,1 százalékos csökkenésére és 2013-as 0,8 százalékos növekedésére vonatkozó előrejelzésük lényegében összhangban van a kormány prognózisaival, más a helyzet a költségvetési hiánnyal. Az OTP szerint - írja a cikk - a GDP 3,1 százaléka lesz a deficit, ami meghaladja a kormány 2,7 százalékos várakozását. Az eltérés pont elegendő lehet ahhoz, hogy a tanárok elfelejtsék azt a béremelést, melyet elsőként 2013 szeptemberére ígértek, majd visszavonták, majd esetleg újra elképzelhetővé tették.
Főleg a 2014-es választások tükrében még ennél is aggasztóbb, hogy az elemzők szerint 0,1 százalékkal csökkennek jövőre a reálbérek, a munkanélküliségi ráta pedig 11,2 százalékról 11,8 százalékra emelkedik.
Az FT írója szerint ez azonban még mindig optimistább megközelítésnek tekinthető, aki felidézi a Capital Economics prognózisát, mely szerint 0,5 százalékos reálbércsökkenés és 3,5 százalékos költségvetési hiány várható jövőre. Pozitívumnak azt tartják, hogy a Matolcsy-csomag arra utal: a kormány belátta, irreálisan optimista várakozásokra alapozta korábbi terveit.
A fiskális megszorítások azonban nem működnek növekedés nélkül - emeli ki a cikk szerzője. Annak ellenére ugyanis, hogy bevételnövelő intézkedéseket is megalkottak, a költségvetés pozíciója még mindig rosszabb lesz, mint azt várják. A kormány feltételezése tehát még mindig túlságosan is ambíciózus. Ha ugyanis az eurózóna mélyebb recesszióba süllyedne, az súlyosan érintené a magyar exportot, ami jelenleg a gazdaság egyetlen húzóereje. Közben a belföldi kereslet továbbra is csökken a hitelezési szigorítások és a kiadácsökkentések miatt.
Mi több, úgy tűnik, a kormány nagyon erőtlenül hajtja végre a megszorításokat, hiszen jellemzően ad hoc-jellegű intézkedéseket tesznek - írja a szerző. Ez pedig csak a magyar gazdaságpolitikával szemben támadt aggodalmakat, átláthatatlanságot, és kiszámíthatatlanságot erősíti. Gyakorlatilag nincs, ami miatt a befektetők Magyarországra jönnének.
300 forintos euró sem okozna meglepetést
A kép meglehetősen borús, de a kérdés valójában az, hogy ezzel miért nem törődnek a pénzpiacok? Hiszen a Matolcsy-csomag bejelentését követően sokat erősödött a forint is és a kötvényhozamok is jelentősen csökkentek. A választ a Capital Economics elemzőjétől, Neil Shearingtől kapta meg a szerző. "Most a magyar piac jó hangulata a nyáron megindult kedvező nemzetközi hangulat eredménye. Ha a várakozásoknak megfelelően az eurózóna válsága eszkalálódik, ez a jó széria rövidéletű lesz" - mondta Shearing. Magyarország nagyon hamar a tűzvonalba kerülhet a szakember szerint, és ebből kifolyólag akkor sem lenne meglepve, ha a forint euróval szembeni árfolyama ismét 300-as szintekig gyengülne. Bár Shearing szerint ez legalább rákényszerítené a kormányt az IMF-fel történő megállapodásra.
mfor.hu
