Furcsa évet zárt tavaly a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Miközben az alaptevékenysége kevésbé volt jövedelmező, mint egy évvel korábban, a központi költségvetésből kapott bőkezű támogatások megmentették az eredményt. Ami így is mindössze 5,1 millió forint lett, szemben a 2015-ös 37,7 millióval.
Orbán Viktor és Parragh László szlovák delegáció társaságában.
A kamara honlapjára most felkerült 2016. évi beszámoló szerint az MKIK 644,5 millió forinttal több bevétellel gazdálkodhatott, mint egy évvel korábban. Ezen belül az alaptevékenységükből származó árbevétel azonban 121,6 millióval csökkent. Ennek legfőbb oka, hogy visszaesett a választottbírósági díjbevétel, valamint az a bevétel is, amit a területi kamarák fizetnek a mestervizsgázók után. Ennek összege fejenként 8000 forint. A beszámoló szerint az történt, hogy a szakképzési törvényben foglaltak szerint 2015 szeptemberétől minden gyakorlati oktatónak mestervizsgával kellett rendelkeznie. Ez abban az évben tehát megdobta a bevételeket.
Tavaly nőttek ugyanakkor az okmányhitelesítési tevékenységből származó bevételek (32 százalékkal), illetve néhány más tételből is több folyt be.
Az egyéb bevételekkel – melynek magvát a központi támogatások jelentik – viszont jól járt a kamara. Amúgy ezek biztosítják az összes bevétel 80 százalékát. E soron 20 százalékos növekményt könyvelhettek el, vagyis 781,6 millióval több pénz jött be, mint 2015-ben. Köszönhetően a központi költségvetés támogatásainak.
A pénzügyi műveletek esetében megint csak azt mondhatjuk el, hogy zártak már jobb évet is: 2016-ban 20 százalékkal kevesebb pénz folyt be, mint egy évvel korábban. Elapadtak a látra szóló betétek utáni kamatbevételek (nyilván összefüggésben a jegybanki kamat alakulásával), ezen túl a KA-VOSZ Zrt. is 5 millióval kevesebb osztalékot fizetett a kamarának. Fájó volt továbbá a kamatozó kincstárjegyek (kkj) 0,75 százalékos hozamcsökkenése. Az MKIK összesen több mint 1,1 milliárd forint névértékű kkj-t zsákolt be az idők folyamán, jelenleg 10 ezer darab van a birtokukban.
S ha már az egyik céges érdekeltség szóba került, a kamara rész- vagy egész tulajdonában lévő cégcsoport egy taggal csökkent tavaly. Végelszámolással megszűnt ugyanis a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt., amelyben 49 százalékos részesedése volt az MKIK-nak.
Feltűnő, hogy a személyi jellegű ráfordítások 430,6 millió forinttal, azaz 35 százalékkal emelkedtek egy év alatt. Az alkalmazottak átlagosan 4,3 százalékos béremelésben részesültek, vagyis a magyarázat máshol keresendő. Mégpedig ott, hogy az éves átlagos statisztikai létszám 33 fővel növekedett 2015-höz képest. Ennek tudható be a bérköltség 76 százalékos emelkedése. A létszámbővítésre a GINOP projektszervezet állományváltozása miatt volt szükség: 27 területi IKT tanácsadót, valamint a központi projektiroda alkalmazottait kellett megfizetni.
Minden vállalkozót érint a kamarai hozzájárulás fizetési kötelezettsége. Az évi 5000 forintos díj tavaly 303 millió forint bevételt jelentett az iparkamarának, de fontos, hogy a hozzájárulás 10 százaléka marad csak az MKIK-nál.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
