Szerdán hozta nyilvánosságra legújabb adatait a Thomson Reuters azt illetően, hogy a környező országoknak mennyi a lejáró devizakötvény-állományuk 2011 végéig. Hazánk esetében ez az összeg 6,2 milliárd dollár, azonban az első jelentős lejárat csak 2010 harmadik negyedévében lesz, addig pedig még rendeződhet az állampapírpiaci helyzet.
Nem mi vagyunk a legnehezebb helyzetben
Nem hazánknak van a legtöbb lejáró devizakötvénye a következő két és fél évet tekintve a feltörekvő országok közül: Törökország 22 milliárd dolláros lejáró adóssága akár komolyabb nehézséget is okozhat a visszafizetést tekintve a következő időszakban. Mellettük Lengyelország körülbelül egy szinten van velünk 6,4 milliárd dolláros lejáró adósságállományával.
A devizakötvények visszavásárlásának időpontjában is vannak jelentős különbségek: Magyarország esetében 2010 harmadik negyedévében adódik majd az első igazán jelentős kötelezettség, amikor 1,608 milliárd dollárnyi lejáró kötvényünk lesz. "2010 ősze még nagyon messze van, addigra normailzálódhat is a helyzet a kötvénypiacon. Csak ezek miatt a lejáró kötvények miatt várhatóan nem lesz szükség az IMF-hitelkeret megújítására, de nem biztos, hogy elkerülhető lesz a megállapodás megújítása jövő tavasszal" - mondta el az mfor.hu kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.
Török Zoltán szerint nagy az esélye, hogy a lejáró devizaadósság nagy részét már a piacról tudjuk finanszírozni, azonban ez csak az eurókötvények állománya, ezen felül lesznek még lejáró forintkötvények is.
"Az IMF-hitelkeret jelenleg többfelé megy el: egyrészt ebből finanszírozzuk a lejáró euró- és forintkötvényeket, a fennmaradó összeg pedig a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékait növeli, illetve a bankok is kaptak belőle" - vázolta fel a helyzetet Török Zoltán. A hitelkeret elvileg 2010 márciusában jár le, ugyanis tavaly ősszel 17 hónapban állapodott meg a kormány a Nemzetközi Valutaalappal, a lejáratot követően nagy valószínűséggel szükség lesz a megállapodás megújítására.
"A megállapodással az a legnagyobb probléma, hogy a részletek homályosak, így nem lehet tudni például, hogy a lejárat után mikortól és milyen ütemben kell visszafizetnünk a 25 milliárd dolláros összeget" - hívta fel a figyelmet a Raiffeisen szakembere.
Máris jön az újabb adósság
Szerdán a Reuters hírügynökség Oszkó Péter pénzügyminisztert idézve már arról számolt be, hogy szeptember végéig hazánk újabb eurókötvény kibocsátást tervezi. Azt nem árulta el a miniszter, mekkora összegben dobunk a piacra kötvényeket.
Először bizonyítani kellett magunknak és a világnak, hogy a feladatot el tudjuk végezni, és ez a szakasz hétfőn lezárult - mondta Oszkó a hírügynökségnek, arra utalva, hogy hétfőn a parlament jóváhagyta a jövő évi adóváltozásokat, amelyeket a piac a kisebbségi kormány fő próbatételének tartott, és amelyeken a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tavaly ősszel aláírt hitelkeret-egyezmény is alapul.
Magyarország több bankot megbízott, hogy szervezzen találkozókat kötvénybefektetőkkel egy jövő heti bemutatókörútra, amelynek a végén még nem lesz kibocsátás.
A következő időszakban tesztelni akarjuk, mennyi piaci finanszírozást lehet kihasználni. Fontos, hogy az IMF-től van ígéret és lehetőség további finanszírozásra szükség esetén, de először azon kell dolgoznunk, hogy lássuk, miként vonzhatunk pénzt a piacról, és mennyi lehet az a pénz - idézte a Reuters a magyar pénzügyminisztert.
Oszkó azt mondta, a kormány nem lesz partner semmiféle választási költekezéshez. "Nem hiszem, hogy lenne lehetőség a költségvetés sarokszámainak módosítására. Lehet vitát nyitni a szociálpolitika prioritásairól, de több pénzünk nem lesz" - vázolta fel. Hozzátette: további megtakarításokra van szükség a helyi közigazgatásban és a közlekedési rendszerben, főleg a MÁV-nál.
