A KSH előzetes adatait a korábbiakkal összevetve azt láthatjuk, hogy 2011 februárja óta, vagyis 40 havi csúcson járt júniusban az ipar bővülésének üteme. Ez a dinamika azért is örömteli, mert tavaly júniusban már elkezdődött a felívelés, így komolyabb bázishatásra sem lehet visszavezetni a mostani kiugró adatot. Ha nagyon a statisztikában akarunk turkálni, akkor esetleg havi alapon láthatunk egy minimális bázishatást, mivel májusban némi visszaesést mutattak számok, amit a június valószínűleg kompenzált az 1,8 százalékos havi szintű emelkedéssel.
Mivel a KSH csak az előzetes számokat közli, így a folyamatok részletesebb elemzésére sincs mód. Előretekintve az láthatjuk, hogy az ipari beruházás-átadások év eleji felfutásának termelővé fordulásával, vagy például az Audi-gyár augusztusi átállása a 3 műszakra (100 százalékon a győri Audi gyár) még növekedési potenciált hordoz havi alapon. Ugyanakkor a Nokia-gyár bezárása, illetve az Oroszország elleni embargók közvetlen és elsősorban közvetett hatása (lásd a német export visszaesését Moszkva irányába: Oda lehet a német gazdasági növekedés az ukrán válság miatt) erős kockázatokat hordoz.
Az éves szintű mutatók mérséklődését pedig az egyre magasabb bázis erodálhatja, hiszen tavaly a harmadik negyedévben átlagosan már 2, míg a negyedikben átlagosan 5 százalékos volumennövekedést jegyezhettünk fel.
mfor.hu
