Szerdán jelent meg az MNB inflációs jelentése, melynek fő számait már a hét elején ismertette a jegybank: az idei évben 6,7 százalékos visszaeséssel számolnak, majd jövőre további 0,9 százalékkal csökkenhet a gazdaság teljesítménye.
2011-ben már 3,4 százalékos bővülés jöhet
A 2010-es visszaeséshez hozzájárul, hogy a jegybank szakemberei szerint egyelőre a világgazdaságban sem látszanak a gyors javulás jelei, de a csökkenés üteme lassan elérheti a mélypontot.
2011-ig várhatóan az európai átlagnál nagyobb mértékben esik majd vissza a magyar gazdaság, mivel a külső konjunktúra és a kormányzati intézkedések növekedésgátló hatásai együtt érvényesülnek. 2011-ben azonban már jelentős korrekcióra számítanak a jegybank szakemberei, akik szerint akkor 3,4 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye.
Ebben közrejátszik az is, hogy a Bajnai-kormány most bejelentett kiadáscsökkentő intézkedései két év múlva már segíteni fogják a növekedést, rövidtávon viszont gátolják azt. Emellett 20011-ben segítheti a növekedést az alacsony infláció, amely a gazdaságban felhalmozódó felesleges kapacitásoknak lesz köszönhető a jegybank szerint.
"Én rövidtávon kicsit optimistább vagyok, mint a nemzeti bank: elképzelhetőnek tartom, hogy már jövőre is minimális mértékben nő a gazdaság teljesítménye. 2011-re azonban túlzottnak tartom a 3,4 százalékos bővülésről szóló várakozást. Ez akár teljesülhet is, de most még nem árt óvatosnak lenni" - mondta el az mfor.hu kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Alulbecsülték az inflációt?
Az MNB előrejelzése szerint a nyárra tervezett áfa- és jövekéki adó emelés jelentősen növelheti az inflációt, azonban ezek nélkül a pénzromlás üteme a jegybank 3 százalékos célja alatt maradhat. Az idei év végére 4,5 százalékos lehet az éves infláció, míg 2010-ben ugyanez 4,3 százalékra csökkenhet.
2009 utolsó hónapjaiban 6,5 százalék lehet az infláció, ha marad a jelenlegi 50-60 dollár közötti olajár, illetve az MNB által számított 295 forintos euróárfolyam. Ez az árfolyam kicsit pesszimistának tűnhet azok után, hogy az elmúlt hetekben 280 környékére erősödött a forint. Azonban hozzá kell tenni, hogy az MNB keze meg van kötve: az inflációs jelentés elkészítésekor elő van írva, hogy az előző időszak átlagárfolyamát vegye figyelembe.
"Míg a kormányzati válságkezelési csomag közvetlenül jelentős mértékben emeli az inflációt, egyéb intézkedései ezt a hatást részben ellensúlyozni fogják" - olvasható a jelentésben.
A jegybank arra számít, hogy 2010 utolsó hónapjaira 2 százalék környékére csökken majd a pénzromlás üteme, így jöhet ki éves szinten a 4,3 százalékos inflációs adat. "Ezt a 2 százalékos előrejelzést kicsit optimistának találom, mivel a jövő januárban tervezett újabb jövedéki adó emelés még 2010 egészében látszani fog az inflációban" - vélekedik Suppan Gergely.
Hiány: egyelőre minden bizonytalan
Az MNB előrejelzése szerint idén teljesülhet a 3,9 százalékos költségvetési hiány, amiben a kormány végül - az eredeti szerződést módosítva - megállapodott az IMF-fel, jövőre azonban még bizonytalan a hiány alakulása. "A kormány elkötelezte magát amellett, hogy a 2010. évi hiány alacsonyabb legyen, mint a 2009-es. Ezzel szemben jelenlegi alappályánkban 4,5 százalékos deficitprognózis szerepel. Ennek oka, hogy a vállalt intézkedéseknek van egy olyan része, amely jelenleg nem teljesen kidolgozott, így előrejelzési szabályunk értelmében egyelőre nem tudjuk teljes egészében figyelembe venni" - olvasható az inflációs jelentésben.
A gazdasági visszaesés az adóbevételek mérséklésén keresztül számottevően rontja a költségvetési egyenleget 2009-ben és 2010-ben. Ezt a hatást a kiadások csökkentésével részben ellensúlyozza a kormány, de a másik része megjelenik a várható költségvetési hiány emelkedésében.
A jegybank elsősorban az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos intézkedéseket tartja még kidolgozatlannak. "Mindez várhatóan nem jelenti azt, hogy újabb 0,7 százalékos megszorításra lesz szükség. Egyszerűen csak a már bejelentett intézkedések egy részét nem vették figyelembe" - válaszolta kérdésünkre a Takarékbank szakembere.
Suppan Gergely példaként említette, hogy egyelőre nem tudni, mennyi bevételre számíthat a kormány a vagyonadóból, az pedig befolyásolhatja az önkormányzatok állami finanszírozását. A várt bevétel amúgy nem éri el a GDP 0,7 százalékát, ezért valószínűleg vannak más intézkedések is, amikkel nem számolt az MNB.
2011-től csökkenhet az államadósság
Hazánk államadóssága 2009 végére megközelítheti a GDP 84 százalékát, majd jövőre várhatóan stagnálni fog, 2011-től pedig csökkenésnek indulhat, ismét megközelítheti a 80 százalékos szintet - vélekedik az MNB.
Suppan Gergely szerint az adósságpálya sok mindentől függ: befolyásolja például a nemzetközi hitelek felhasználása, illetve a forint árfolyama is. Azzal az elemző is egyetért, hogy idén várhatóan megugrik az adósság mértéke, majd egy éves stagnálás után csökkenésnek indulhat. Sőt, szerinte akár már 2010-ben is elképzelhető kismértékű csökkenés, ha megvalósul az általa várt kismértékű gazdasági növekedés.
180 ezer embert rúghatnak ki
"2009-2010-ben nagyságrendileg 180 ezer fős elbocsátás várható, ami a teljes foglalkoztatotti létszám közel 5 százalékának felel meg" - jósolják a jegybank szakemberei. Ez a becslés kicsit pesszimistának tűnik, mivel eszerint 11 százalék körülire emelkedik majd a munkanélküliség.
Egyértelmű létszámbővülésre csak 2010 végétől, illetve 2011 elejétől számítanak az MNB elemzői, mivel szerintük tövid távon a recesszió negatív hatásai dominálhatnak a kormányzati intézkedések pozitív hatásaival szemben.
Csak 2011-től emelkedhetnek a reálbérek
"Jelenleg úgy számolunk, hogy a versenyszektorban idén csak az áthúzódó hatások és a foglalkoztatottak összetételében bekövetkező változások miatt lesz pozitív a bérdinamika, vagyis a magánszektor egészében gyakorlatilag bérbefagyasztás fog érvényesülni" - olvasható az inflációs jelentésben.
2010-2011-ben is igen alacsony bérdinamikát várnak, de ekkor már a vállalati szektor helyzete – nem utolsó sorban a járulékcsökkentések miatt – lehetővé fogja tenni a nominális bérek kismértékű emelését. A magas munkanélküliségi ráta miatti túlkínálat azonban korlátozni fogja a bérdinamika élénkülését - vélekednek a szakértők.
Összességében a reálbérek idén 4,3 százalékkal eshetnek vissza, míg jövőre további 1,6 százalékkal fogunk kevesebbet hazavinni. 2011-ben azonban a várakozások szerint már 1,8 százalékkal emelkednek a reálbérek.
Beke Károly
