Magyarországon a nyugdíjasok jövedelmének 88,8 százalékát teszik ki az állami juttatások - derül ki az OECD Facebook-oldalán nemrég közzétett diagramból. Ennyire nagymértékben pedig egyik OECD-országban sem támaszkodnak az állami pillérre.
Mögöttünk Belgium áll 84,4 százalékkal, a dobogó harmadik fokán pedig a szomszédos Ausztria szerepel 82,4 százalékos részesedéssel. És ezzel lényegében fel is soroltuk azokat az országokat, ahol a nyugdíjasok 80 százaléknál nagyobb mértékben támaszkodnak az állami pillérre. A rangsor másik végén mindössze 4,2 százalékos állami részaránnyal szerepel Franciaország, vagyis az állam költségvetésre már szinte elenyésző mértékben nehezedik az időskorúak ellátásának súlya.
Ezek a legőrültebb munkák
Érdemes egy pillantást vetni a visegrádi országokra is, melyek közül utánunk a cseheknél a legjelentősebb az állami pillér, 77,5 százalékban az állam biztosítja a jövedelmet a nyugdíjasoknak. Ezt követően Szlovákiában 73,7 százalékos az arány, Lengyelországban pedig a legalacsonyabb, 69,7 százalékos.
Honnan van még jövedelmük a nyugdíjasoknak?
Alapvetően nagy különbségek nincsenek az egyes országok nyugdíjrendszerét illetően, az időskorúak jövedelemforrásait ugyanazok a tételek jelentik, csak más-más arányban. Így van:
- az állami juttatás,
- sok országban van foglalkoztatói juttatás, ami nálunk ismeretlen fogalom,
- léteznek a tőkejövedelmek, vagyis a nyugdíjpénztárak és egyéb megtakarítások,
- illetve a munkajövedelem.
Magyarországon a nyugdíjak a 88,8 százalékos állami juttatás mellett 8,6 százalékban származnak munkajövedelemből és csupán 2,5 százalék a tőkejövedelem. Utóbbival egyébként meglehetősen rosszul állunk, hiszen ennél kisebb súlya a megtakarításoknak, nyugdíjpénztáraknak mindössze 4 országban van:
- Csehországban 1,5 százalék,
- Lengyelországban 1 százalék,
- Észtországban 0,9 százalék,
- Szlovákiában pedig 0,7 százalék.
Vagyis lényegében a visegrádi országok azok, ahol ennyire kismértékben támaszkodnak az nyugdíjasok a megtakarításokra. Esetükben a helyzet annyiban másabb, hogy sokkal "dolgosabbak" a cseh, lengyel és szlovák nyugdíjasok a magyarnál, hiszen minimum kétszer nagyobb arányban származik jövedelmük munkavégzésből.
Ami a munkajövedelmeket illeti, az adat szintén megerősíti, mennyire az államra támaszkodnak az időskorúak. Igaz, a munkaerőpiac állapota sem segíti elő azt, hogy nyugdíjasként ilyen forrásból is jövedelemhez jussanak azok, akiknek állapota megengedi és szeretnének is aktív időskort élni. A magyaroknál egyedül a francia nyugdíjasok dolgoznak a legkevesebbet az adatok szerint. Munka ugyanis a jövedelmüknek mindössze 5,7 százalékát biztosítja. A legtöbb nyugdíjas egyébként Mexikóban dolgozik, ahol a második legkisebb a tagállamok sorában az állami nyugdíj szerepe.
Végezetül az utolsó jövedelemforrás, amiről eddig még nem esett szó, az a foglalkoztatói nyugdíj, amikor is a korábbi munkáltató biztosít valamilyen konstrukcióban jövedelmet a nyugdíjasnak. Finnországban és Franciaországban van a legnagyobb szerepe a nyugdíjas jövedelmekben: a finneknél a nyugdíjak 72,3 százalékának ez a forrása, míg a franciák esetében ez 70,4 százalékot biztosít. A fenti ábrából jól látszik, hogy míg a fejlett nyugati országokban ez egy igen meghatározó pillére a nyugdíjrendszernek, addig a zömében déli és közép-kelet-európai országok számára ismeretlen megoldás.
mfor.hu
