Az mfor.hu igyekszik követni a vezető hazai politikusok megszólalásait árfolyamrögzítés-ügyben, de ez nem mindig egyszerű. A legnagyobb kérdés továbbra is az, mi lesz a hároméves átmeneti időszak után a törlesztőrészletekkel. Ezzel kapcsolatban három nap alatt az alábbi megnyilatkozások születtek:
Augusztus 17. szerda
Orbán Viktor: "Döntés született arról is, hogy akik igénybe veszik az árfolyamrögzítést, azok számára a gyűjtőszámla miatt nem növekedhet 15 százaléknál nagyobb mértékben a törlesztőrészletük". Ezzel úgy látszott, hogy tisztázódik az addigi nyitott kérdés, hiszen arra lehetett következtetni, hogy az aktuális árfolyamon való törlesztés mellett nem lehet 15 százaléknál nagyobb a növekedés.
Augusztus 18. csütörtök
Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár: "A rögzített törlesztőrészlethez képest nem lehet nagyobb 15 százaléknál az emelkedés". Ezzel lényegében megcáfolta a kormányfő előző napi nyilatkozatát.
Augusztus 19. péntek
kormany.hu: "A kormány augusztus 17-i ülésén döntött arról is, hogy az árfolyamrögzítés (maximum 36 hónapos időszakra szóló) lejárta után a gyűjtőszámlán felgyülemlett adósság havi törlesztő összege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszak alatti utolsó törlesztőrészlet összegének 15 százalékát, emellett a devizakölcsönök törlesztése a mindenkori árfolyamon történik".
Induljunk ki abból, hogy a legutóbbi a legfrissebb. Persze biztosat majd csak akkor mondhatunk, ha megjelenik a kérdéses rendelet a Magyar Közlönyben. Az értelmezésbeli különbség abból adódik, hogy ha kategorikusan nem lehet 15 százaléknál nagyobb a törlesztőrészlet emelkedése, akkor ha például 220 forint marad egy svájci frank, akkor az árfolyamgátat igénybe vevők a hároméves idő után sem törlesztenének tényleges árfolyamon, hiszen a 180 és a 220 forint közt több mint 20 százalékos különbség van. Éppen ezért fontos a kormány azon kijelentése, hogy "A devizakölcsönök törlesztése a mindenkori árfolyamon történik".
A mostani modellből és korábbi számításainkból igyekszünk levonni a következtetéseket: ha például valaki 2006-ban 173 forintos árfolyamon vett fel 10 millió forintot 20 évre, az most 448 frankot, nagyjából 107 500 forintot törleszt havonta (240-es árfolyammal számolva). A 180 forintos rögzített árfolyamnál ő 80 640 forintot fog törleszteni, miközben a gyűjtőszámláján három év alatt nagyjából 900 ezer forint gyűlik össze. A 15 százalékos korlát lényege, hogy ezt a 900 ezer forintot legfeljebb havi 12 ezres törlesztőrészletek mellett kell majd visszafizetnie (a 80 ezer 15 százaléka), így máris legalább 92 ezer forint lesz a törlesztőrészlete három év után. Viszont ha például 2015-ben például 220 forint lesz egy frank, akkor 98 ezer forint lesz az eredeti hitel részlete, amire még rájön a gyűjtőszámla előbb említett legfeljebb 12 ezres havi törlesztőrészlete, azaz máris 110 ezer forintnál fog tartani, ami 37,5 százalékkal lenne magasabb a csökkentett törlesztőrészletnél. Innen nézve tehát a 15 százalékos felső korlát akár porhintésnek is mondható.
Ugyanez a számítás egy 2007-ben 156 forintos franknál felvett 8 millió forintos, 15 éves futamidejű hitel esetében az alábbiak szerint alakul: jelenleg nagyjából havi 461 frankot, 110 ezer forintot fizet az ügyfél. Ez 180 forintos árfolyam mellett 83 ezer forintra csökken majd, viszont a hároméves időszak végén lesz további több mint 900 ezer forintos hitele. Ha szintén azt feltételezzük, hogy 2015-ban 220 forint lesz egy frank, akkor az eredeti hitel törlesztőrészlete kicsivel több mint 101 ezer forint lesz, míg a gyűjtőszámlahitelt maximum 12 450 forintos havi részletekkel fizeti majd. Vagyis az összes havi részlet 113 ezer forint fölé emelkedik, ami szintén több mint 35 százalékos emelkedés lenne a csökkentett 83 ezerhez képest.
A fentiek alapján az árfolyamrögzítést kérő devizahiteleseknek tényleg nem marad más, csak a csodára várni, hogy talán három év alatt alábbhagy a frankőrület a nemzetközi piacokon és kicsit konszolidálódik az árfolyam.
Beke Károly
mfor.hu
