Az erős svájci frank, a bankadó és a kilakoltatási moratórium negatívan érinti a magyar bankrendszer jövedelmezőségét, a regionális versenyelőny elvesztése miatt pedig hátrányba kerülhet az anyabanki forráselosztásnál - olvasható a jegybank szerdán publikált stabilitási jelentésében. Az MNB szakemberei szerint mindez növeli annak kockázatát, hogy a bankrendszer nem tud majd a kívánt mértékben hozzájárulni a gazdasági növekedés beindításához.
Elsőkből utolsók
"A válság előtt világviszonylatban is a legjobbak között volt a magyar bankrendszer jövedelmezősége, ez most a régió utolsó helyére eshet vissza" - mondta a szerdai sajtótájékoztatón Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért felelős területének vezetője. Tavaly például a bankok eszközarányos nyeresége 13 százalék volt, ez idén szeptemberre 5 százalékra csökkent, és a szakértők szerint tovább mérséklődik majd év végéig a bankadó második részlete miatt.
Ugyanakkor a jelentés készítésekor azt is megfigyelték a jegybank munkatársai, hogy a jövedelmezőség jelentősen szóródik a bankrendszeren belül. "Szeptemberben már a magyar pénzügyi szektor 25 százaléka, egészen pontosan 17 bank volt veszteséges, a bankadó második fele miatt ez a szám emelkedhet az év végéig" - véli Nagy Márton.
Az MNB pénzügyi stabilitásért felelős vezetője szerint azért lehet gondban a magyar bankrendszer, mert a külföldi anyabankok a jelenlegi helyzetben a saját országukban is nagyobb jövedelmezőséget tudnak elérni, mintha Magyarországra allokálnák forrásaikat. Éppen ezért arra számítanak, hogy a tulajdonosok csak a szükséges mértékben fogják majd pótolni a tőkét a hazai pénzintézeteknél.
A problémákkal együtt a jegybank azt állapította meg, hogy a működési környezet romlása az erős tulajdonosi háttér és a magas tőkeellátottság miatt nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást. Ugyanakkor Nagy Márton kiemelte, hogy a bankrendszernek nem csak a sokkot kell tudni elviselni, hanem az is a feladatai közé tartozna, hogy támogassa a gazdasági növekedést. Ez kerülhet most veszélybe.
Egyre többen dobják be a törölközőt
A hitelállományt nézve a vállalati hitelek terén 2008 óta csökkenés látszik, azonban az idei harmadik negyedév adatai már fordulópontra utalnak. Kockázatot jelent azonban, hogy a hitelkínálati korlátok továbbra is nagyon szigorúak. Azaz hiába nő jövőre a lakosság jövedelme és ezzel a kereslet a hitelpiacon, ha a bankok továbbra is szigorú feltételek mellett adnak csak kölcsönt.
Nagy Márton előadásában kiemelte: a vállalati és a lakossági hitelek terén is nálunk a legnagyobb a visszaesés régiós összehasonlításban. A háztartások például hiába törlesztenek folyamatosan többet, az erős svájci frank miatt hitelállományuk csúcsközelben van. A szakember elmondta, hogy jövőre már mindkét szegmensben élénkülésre számítanak, de a kockázatok miatt a növekedés nagyon törékeny lehet.
A jegybank szakembere szerint az látszik, hogy a bankadó bevezetése óta a pénzintézetek növekvő díjakkal és marzsokkal próbálják kompenzálni a kieső milliárdokat, hiszen csak szeptemberben 7-8 százalékkal emelkedhet a szektor díjbevételei. Ugyanakkor - állítja az elemző - ez az áthárítás csak korlátozott lesz, nem tudják a teljes bankadót az ügyfelekre terhelni. (lásd: Egyértelműen megkapjuk a válság költségeit a bankoktól)
Nagy Márton szerint az idei év végén és 2011 elején tovább emelkedhet a nem teljesítő hitelek aránya a jelenlegi 12,5 százalék körüli szintről akár 15 százalék fölé is. A jegybank kimutatása szerint egy átlagos ügyfél, aki 160-170-es frankárfolyam mellett vette fel hitelét, ma nagyjából 35 százalékkal fizet többet, mint az induló törlesztőrészletnél. Ennek nagy része, mintegy 25 százalék az árfolyamhatásnak tudható be.
Érdekes adatokat hozott ki az MNB nemrég készült felmérése: míg 2007-ben a hitellel rendelkező háztartások jövedelmének 18 százalékát vitte el a törlesztés, ez az arány mostanra 32 százalékra emelkedett. A jegybank előrejelzése szerint a januártól életbe lépő adóváltozásoknak köszönhetően a háztartások 43 százalékának javulna a helyzete, 39 százalék romlással, 18 százalék pedig változatlan terhekkel számolhat. A banki hitelportfólión összességében kedvező a hatás, mivel a hitelek nagyobb aránya van a magasabb jövedelműeknél.
Alultartalékolás lehet a jelzáloghiteleknél
"A lakossági jelzáloghitel-portfólió esetében alultartalékolás figyelhető meg a bankoknál. A jelzáloghitelek fedezettsége most 26 százalék, míg a nem teljesítő hitelek átlagos hitel/fedezet aránya 104 százalék. Mindez azt jelenti, hogy a bankoknak akkor nem lenne veszteségük a hiteleken, ha az érték 80 százalékán sikerülne azokat értékesíteni, a jelenlegi helyzetben azonban erre kicsi az esély" - emelte ki Nagy Márton.
A fenti számok miatt a jegybank szakértői úgy gondolják, hogy az értékvesztés-képzés alacsony a lakossági jelzáloghitelek esetében, alultartalékoltak eddig a bankok.
A jegybankban most is elkészítették a szokásos stressztesztet, mely jelenleg 234-es frankárfolyammal számol, illetve az idei évre 0,8 százalékos növekedést feltételez. Az eredmények azt mutatják, hogy ebben az extrém esetben nagyjából 40 milliárd forintos pótlólagos tőkeigény jelenne meg a bankoknál, ami még kezelhető lenne.
Beke Károly
mfor.hu
