A februári inflációs ráta 2014 óta a legnagyobb. A fogyasztói árindex (CPI) januárban 1,8 százalék volt, az előrejelzések 1,9 százalékra számítottak.
Az emelkedést a szakemberek elsősorban az élelmiszerárak megugrásával magyarázták, a kínai holdújévet közvetlenül megelőző hideg időszakban a zöldségárak a nagybani piacokon is jelentősen megnőttek.
A hivatalos statisztika szerint az élelmiszerárak átlagosan 7,3 százalékkal emelkedtek, a nem élelmiszerek 1 százalékkal drágultak, 0,2 százalékponttal alacsonyabb mértékben, mint egy hónappal korábban.
A kínai kormány az idén 3 százalék körüli inflációval számol, figyelembe véve a foglalkoztatás költségeinek várható emelkedését, az agrártermékek áringadozását, továbbá az árreform egyéb várható hatásait. Az áremelkedés ugyanakkor - a kormány szerint - hozzájárul a deflációveszélytől való aggodalmak eloszlatásához.
2015-ben, amikor Kínában ugyancsak 3 százalék körüli inflációt terveztek, végül 1,4 százalék volt a CPI éves emelkedése.
A legfrissebb adatok szerint a termelői árak az év második hónapjában 4,9 százalékkal estek, némileg kisebb mértékben, mint januárban, amikor 5,3 százalék volt a termelői árindex (PPI). A csökkenés 48 hónapja tart folyamatosan.
A termelői árak alacsony volta és egyes iparágak túltermelése egyértelműen a gyenge belföldi és a külföldi keresletre utal. Megfigyelők ennek ellenére úgy vélik, a keresleti oldalon némi növekedés mutatkozik és ezzel kapcsolatban az év hátralevő részére vonatkozóan is pozitív várakozás a jellemző.
MTI
