Hiába jönne a jótündér
"Ha a reálkamat magasabb, mint a növekedési ütem, akkor az automatikusan az adósság emelkedésével jár, ez a stagflációs válságok egyik ismertetőjegye, mely ma Magyarországon is megfigyelhető" - emelte ki az 50. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem tanára. Szerinte hazánkban a magas kamatláb a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságával, bizonytalanságával is összefüggésben van, miközben az elmúlt években fokozatosan csökkent a potenciális növekedési ütemünk.
"Nem segítene rajtunk egy jótündér sem, aki azt mondaná, hogy egycsapásra 20-30 százalékkal csökkenti az adósságunkat, mert ez az adósság újratermelődne. Ma a problémáink nem az adósságból, hanem a gazdaság rossz működéséből erednek, ezért nem az adósságcsapda és a külső válság az oka az eladósodottságunknak" - emelte ki Mellár.
A jegybanki tartalék lehet a megoldás
A közgazdász szerint több módszerrel is lehetőség lenne az adósság csökkentésére, a kormány a magánnyugdíjpénztárak államosításával próbálkozott hasonlóval, de ez "nem volt túl sikeres". Emellett privatizációval is lehetne csökkenteni az adósságot, de szerinte ezt a jelenlegi kormány nem fogja megtenni, nem nyitottak erre az útra.
A másik fő csapásirány az adósság elinflálása, ennek akadálya most a magas devizaadósság, amit nem lehet magas inflációval megszüntetni. Ráadásul a magas infláció gyengítené a forintot, ami a devizaadósság emelkedéséhez vezetne. "A harmadik járható út a jegybanki tartalék felhasználása, amiből lehetne a devizaadósságot csökkenteni, és ha ez megvan, akkor jöhetne az elinflálás. Ebben új bankok vállalhatnak szerepet, akik a devizatartalékból a gazdasági szereplők adósságát átkonvertálhatják forintra" - vázolta fel a szakember.
A fent felvázolt adósságcsökkentési mód azonban Mellár szerint életveszélyes, mert a devizatartalék hiányában beindulhatna a spekuláció a forint ellen. Szerinte ahhoz, hogy érdemben csökkenhessen a GDP-arányos adósságunk, legalább 3 százalékos elsődleges többletre lenne szükség a költségvetésben.
Mellár Tamás előadásában kiemelte, hogy a jegybanki alapkamat csökkentése nem jelenti automatikusan az adósság csökkentését, mivel nincs szoros kapcsolat a finanszírozás reálkamata és az alapkamat között. "Ráadásul az alacsony kamat rövidtávon biztosan nem segít a gazdaság növekedésében, mivel válságok idején a beruházások meglehetősen kamatérzéketlenek, elég csak az Egyesült Államokra gondolni, ahol az évek óta minimális kamat sem indította be érdemben a gazdaságot" - vázolta fel.
A jövő adósságcsökkentése szempontjából a közgazdász szerint problémát jelenthet az, hogy a magyar társadalom most kezd szembesülni azzal, hogy a nagy ellátórendszerek fenntarthatatlanok, ezt a problémát már nem lehet sokáig elodázni, ezért a következő években a kormányok biztosan hozzá fognak nyúlni ezekhez a rendszerekhez.
Beke Károly
mfor.hu
