Aprították rendesen a bankokat
A 2008-ban kitört nemzetközi pénzügyi válság előtt a 2007-es volt az utolsó "békeév" a bankok számára, ezért talán elérkezett az idő, hogy mérlegre tegyük az elmúlt négy és fél év teljesítményét. Az mfor.hu most a legnagyobb hazai pénzintézetek számait igyekszik összehasonlítani egy kivétellel: az Unicredit esetében egyelőre nem találtunk 2012 első féléves eredményeket, így ők kimaradtak a vizsgálatból.
Az elemzéshez alapvetően négy mutatót vettünk elő: a mérlegfőösszeget, a hitelállományt, a betétállományt és az adózott eredményt. Mindegyik mutatóban a 2007 végi értékeket tekintettük kiindulópontnak, illetve az adózott eredmény esetében onnan indultunk. De először talán egy rövid áttekintés a teljes bankrendszerről a vizsgált időszakban: a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének (PSZÁF) statisztikája szerint a 2007 végi 24 375,7 milliárd forintról az idei év közepére 26 804,4 milliárd forintra nőtt a részvénytársasági hitelintézetek teljes eszközállománya. Ezen belül viszont a hitelek nettó állománya 15 680,7 milliárd forintra csökkent a négy és fél évvel ezelőtti 16 439,2 milliárdról. Forrásoldalon a betétek összege 11 802,7 milliárd forintot tett ki június végén, ez több mint ezer milliárd forinttal haladta meg a 2007 végi összeget. Már ebből is látszik a tendencia: a válság idején elsősorban a betétekért volt komoly verseny a finanszírozás nehezebbé válásával, ennek jótékony hatásaként javult a hitel/betét arány a hazai bankrendszerben.
Az eredmények összegzéséhez szintén a PSZÁF statisztikáját hívtuk segítségül, a pénzügyi felügyelet adatai szerint 2007 vége és 2012 közepe között 49,2 milliárd forintos adózott eredményt könyvelt el a magyar bankszektor. Ez első ránézésre nem annyira borzasztó adat, hiszen sok iparág örülne hasonló profitnak, azonban az általunk összegyűjtött konkrét adatok azt mutatják, hogy nagyon nagy szórás volt a pénzintézetek között. Ezért is volt szükség sok helyen feltőkésítésre. Elég ha csak annyit teszünk hozzá előre, hogy az OTP Bank magyarországi tevékenysége több mint 330 milliárdos profitot termelt a vizsgált időszakban. Vagyis az OTP nélkül a többi hazai pénzintézetek 280 milliárdos veszteséget voltak kénytelen lenyelni, tehát nem minden esetben lódítanak a bankvezérek, amikor azt mondják, hogy 2008 óta többet veszítettek, mint amennyi az előtte lévő tíz év összes profitja volt.
Csak az OTP lett kisebb
A bankok értékelésekor természetesen sokkal több mutatót szoktak figyelembe venni, mint amennyivel mi most dolgoztunk, de terjedelmi korlátok miatt limitálni kellett a vizsgálandó adatok körét. Egy-egy pénzintézet méretének a megállapításához leggyakrabban a mérlegfőösszeget, vagyis az összes eszközt szokták figyelembe venni, ezért most ezzel kezdjük. Ebben a mutatóban továbbra sem fenyegeti senki az OTP (magyarországi tevékenységének) első helyét, hiszen a második helyezett Erste Bank 2776,2 milliárd forintos mérlegfőösszege "eltörpül" a legnagyobb hazai kereskedelmi bank 6262,4 milliárdos eszközállománya mellett.
Az Erste azonban nem dőlhet hátra, hiszen szorosan követi őt a K&H Bank, az MKB, a CIB és a Raiffeisen. Közülük mindegyik 2100 milliárd feletti eszközállománnyal bír, vagyis nagyjából 600 milliárd a különbség a második Erste és a hatodik Raiffeisen között. A válság egyébként ebben a bolyban már át is rendezte az erőviszonyokat, hiszen 2007 végén a most második Erste még "csak" negyedik volt a CIB Bank és a K&H mögött.
Ha a mérlegfőösszeg változását vesszük figyelembe 2007 vége óta, akkor az általunk vizsgált hét pénzintézet közül éppen a legnagyobb OTP az egyetlen, amelyik veszített mérlegfőösszegéből, vagyis kisebb lett. Négy és fél év alatt 272,7 milliárd forintos volt a csökkenés, ami azért nem mondható drasztikusnak, hiszen az 5 százalékot sem éri el a visszaesés mértéke. A fent leírtak függvényében nem meglepő, hogy a mérlegfőösszeg tekintetében az Erste a válság nyertese, az osztrák bank 755,5 milliárddal növelte eszközállományát. (mfor.hu szerk: a bank 2011 őszén 180 milliárd forintnyi friss "tőkeinjekcióra" szorult)
Kevesen mertek agresszíven hitelezni
A hitelállomány növekedésében szintén az Erste járt az élen, a bank jórészt annak köszönhetően jött fel a második helyre méretét tekintve, hogy négy és fél év alatt 562,1 milliárd forinttal növelte az ügyfélhitelek összegét. Mellettük az OTP-nél volt még bátor a menedzsment, hiszen 127,1 milliárddal növelték a hitelállományt, a K&H kismértékű bővülését gyakorlatilag stagnálásnak mondanánk inkább. Nagyot fékezett viszont a Raiffeisen Bank, melynek most 254,8 milliárd forinttal van kevesebb hitele, mint 2007 végén.
A már említett betétekért folyó verseny az adatokban is látszik, hiszen a vizsgált hét pénzintézet közül csak a K&H csökkentette állományát, igaz esetükben a megtakarítások mintegy hatoda eltűnt a válság alatt. A többi cég a nehezebb forráshoz jutás és a hitelezés befagyasztása miatt a betétekben látott fantáziát, a legsikeresebb az Erste volt, mely 353,3 milliárddal tudta növelni állományát.
Az Erste mögött leginkább az OTP szorgoskodott a betétgyűjtésben, a legnagyobb hazai pénzintézet 238 milliárddal tudta növelni a nála elhelyezett megtakarítások összegét. Nem sokkal maradt le mögötte a CIB, mely 218,5 milliárddal növelte betétállományát.
De ki bukta a legnagyobbat?
Lassan az összes mutatót megvizsgáltuk, már csak a profit van hátra. Ebben a legtöbb bank esetében a mérleg szerinti eredményt vettük alapul, míg az OTP-nél a bank magyarországi tevékenységének konszolidált eredményét csökkentettük az egyszeri tételekkel, mint amilyen a bankadó és a végtörlesztésből eredő veszteség volt. Számításaink szerint nyereségességben is az OTP vezetett az utóbbi időszakban, négy és fél év alatt összesen 331,6 milliárd forintos nyereséget ért el. A Csányi Sándor által vezetett banknak egyetlen veszteséges éve sem volt a vizsgált időszakban.
Ha viszont az OTP utáni sorrendet nézzük, akkor már messze nem ilyen rózsás a kép, hiszen a maradék hat pénzintézetből négy is veszteséges volt a válság kitörése óta, összesen pedig a hat bank majdnem 350 milliárdot bukott. A két kivétel a K&H és a Budapest Bank voltak, melyek közül a K&H kifejezetten jól teljesített, hiszen szintén nem volt veszteséges éve, és 100 milliárd feletti profitot hoztak össze. Ebben persze szerepe lehet annak is, hogy a cégnél lényegesen kisebb a deviza alapú jelzáloghitelek aránya, mint a versenytársaknál, így őket a végtörlesztés és az utóbbi évek árfolyamingadozása is kevésbé sújtotta.
Számításaink szerint a válság legnagyobb vesztese eddig az MKB Bank, mely 2008 kezdete óta 217,1 milliárd forintos veszteséget termelt tulajdonosainak. 2010-ben például, amikor a vizsgált pénzintézetek többsége még nyereséges, vagy éppen csak veszteséges volt, az MKB már 95 milliárdot bukott. Ezt aztán tavaly megfejelte még 111,4 milliárddal, ami a második legnagyobb volt az Erste közel 150 milliárdos vesztesége után. Valószínűleg a Raiffeisen bécsi központjában sem túl boldogok a magyar számok láttán, hiszen 2008 eleje óta 85,4 milliárd forintot veszítettek hazánkban.
Beke Károly
mfor.hu
